Csömöri Hírek

1 milliárd 431 millió Ft. Ekkora Csömör Nagyközség 2010. évi költségvetése. Sok ez vagy kevés? Az egy főre jutó országos átlaghoz képest viszonylag sok. Ennek alapvetően két oka van: egyrészt a nagyarányú iparűzési adóbevétel, amely az itt található nagyobb és közepes cégektől származik, és amelyek Budapest közvetlen közelsége, a régi 30-s út, az M3-as autópálya és az M0-s körgyűrű miatt székelnek itt nagy számban; másrészt a csömöri polgárok után befolyó, átlagosan igen magas jövedelemadó, a lakosság számának megfelelően egyéb jogcímen beérkező bevétel.

Hogyan gazdálkodik az önkormányzat ezzel a sok pénzzel? Alapvetően pazarlóan és egyre többet kockáztatva. Igaz, az elmúlt két évtizedhez hasonlóan fontos erénye idén is a költségvetésnek, hogy a legfontosabb szolgáltatások, az önkormányzati intézmények (óvoda, iskola, művelődési ház, a szociális ellátásban közreműködő alapszolgáltatási központ), sosem volt komoly veszélyben.

Mik a fő problémái mégis a 2010. évi helyi pénzügyi politikának? Öt ilyen tételt lehet felsorolni: a hatalmas, egymilliárdos hitelfelvétel törlesztése; az iparűzési adó bizonytalansága; kétszázmilliós nagyságú, nem megalapozott ingatlan-kisajátítás; az általános tartalék hiánya; a folyamatos pazarlás.

Néhány éve a közelgő választások előtt nagymértékű útépítésekbe és egyéb beruházásokba kezdett az önkormányzat. Ezt helyi szinten óriási, majdnem egy teljes évi költségvetést kitevő, több mint egymilliárd forintos hitelfelvétellel tudta csak finanszírozni. A gazdasági válság óta mindenki tudja ebben az országban, mit jelent az, ha túl nagy adósságba veri magát akár egy polgár, akár egy cég, akár egy intézmény, akár egy önkormányzat. A mai évben, 2010-ben kezdődik ennek az összegnek a visszafizetése, és húsz évig tart majd ez a nyomasztó kötelezettség…

A költségvetés több mint egyharmadát az iparűzési adó teszi ki. Ez nem csak fejlesztésekre fordítódik, hanem már régóta beépül alapvető intézményi, szolgáltatási és működési kiadásokba. Sajnos azonban az iparűzési adó sorsa már több éve bizonytalan, hiszen folyamatosan ott lebeg annak a veszélye, hogy megszűnik, vagy hogy az ország költségvetésébe folyik majd be, és nem helyben marad. Ennek első jele, hogy idén már nem a helyhatóságok szedik be a pénzt, hanem az állami költségvetés, és csak áttételesen kerül vissza az önkormányzathoz. Kedvezőtlen központi döntés esetén sok helyi intézmény és szolgáltatás kerülhet tehát egyik napról a másikra veszélybe Csömörön...

Múlt évben mintegy 200 millió Ft-ot költött az önkormányzat az ún. 3-as számú bekötő út területét adó, magánkézben lévő ingatlanok kisajátítására. A kisajátítás pillanatában különösen az volt, de még most is bizonytalan, hogy a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium megépíti-e az utat. Ha nem, 200 millió Ft-ot dobott ki az ablakon az önkormányzat egy nem egyértelmű, titkosított (civil szervezetek kérésére sem adták ki!) szerződésre alapozva. Reméljük, ez az önkormányzati hazárdjáték végül jól fog elsülni… (Az egyetlen helyi természetvédelmi terület és az immár legkedveltebb pihenőhelynek számító horgásztó között zajló útépítés átgondolatlansága persze újabb problémákat vet fel.)

Eddig minden költségvetésbe beépült egy általános tartalék a nem várt, előre nem látható kiadások fedezése céljából. 1990 óta most először nincs ilyen keretösszeg. Egy ilyen jó pénzügyi adottságokkal rendelkező település esetében pedig ez alapvető elvárás lenne - különösen, ha arra gondolunk, hogy a vezetés mindig nagyon hamar felélte, elköltötte a korábban megszavazott költségvetési tartalékot.

Már jó ideje szemmel látható az a folyamatos pazarlás, ami a falu pénzével történik. Erre sokan számos példát tudnának említeni. Az utóbbi időben ez még nagyobb méreteket öltött. Pl. a sokmilliós falunapok, a versenysport érthetetlenül magas finanszírozása, a majd negyven oldalas önkormányzati újság és sok egyéb kisebb-nagyobb tétel mellett egy ideje a látványos beruházásokon is állandóan sokat veszít a falu: az eddigi rossz tapasztalatok alapján szinte előre borítékolható, hogy hiába a végletekig szabályozott közbeszerzési eljárás, minden vállalkozás sok plusz milliót fog kihúzni az önkormányzatból, vagyis a mi zsebünkből (lásd az útépítéseket, az óvoda építését, a „faluközpont” beruházásait).

Úgy tűnik, egyelőre semmi jelen annak, hogy vezetőink jó gazda módjára bánnának a pénzekkel. Itt az idő a változásra ezen a téren is!