Csömöri Hírek

A település lakói az utóbbi napokban találhatták meg postaládájukban azt a kérdőívet, amelynek segítségével az önkormányzat a helyi lakosok véleményét kívánja felmérni a nagyközség településrendezési tervével kapcsolatban. Az öt-hétévente esedékes általános rendezési terv kötelező felülvizsgálata alapjaiban meghatározza Csömör fejlődési irányát. Ekkor történnek meg pl. az új ipari-kereskedelmi övezetek kijelölése, az új lakóházak építésére lehetőséget adó belterületbe vonások, az építési szabályzat módosítása. A jelenleg több mint hatvan oldalas, térképekkel és sok egyéb melléklettel kiegészített dokumentum azonban nemcsak ennyire konkrét változtatásokat rögzít, hanem általános elvi, a fejlesztések fő irányát meghatározó döntéseket, és a szakmai előírásoknak megfelelő számos szabályt, irányelvet.

Az önkormányzat lassan két éve foglalkozik az általános rendezési terv módosításán. Ennek érdekében több testületi ülésen, számos bizottsági megbeszélésen vitatták meg a már régóta az önkormányzatnak dolgozó KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. munkatársai által készített szakmai anyagokat. A tervezet jelenlegi változata mindenki számára megtekinthető a polgármesteri hivatal honlapján. A végleges döntést várhatóan jövő év első felében hozza meg a képviselő-testület.

A település fejlődését alapjaiban meghatározó rendezési terv kapcsán a törvény elvben széles nyilvánosságot, az intézmények, szervezetek és a lakosság véleményének kikérését írja elő – ennek ellenére azonban általában mindig igen nagy közöny kíséri a tervek kidolgozását. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a rendezési terv a falu ügyeit túl általános szinten közelíti meg, ugyanakkor rendkívül összetett, bonyolult dokumentumról van szó. Nem véletlen, hogy amikor a lakókat konkrétan és egyértelműen érintő kérdésekről van szó (pl. a saját földjük átminősítésének kérdései), akkor már jóval nagyobb az érdeklődés. A rendezési terv kérdésköréhez kapcsolódó korábbi fejlemény, hogy a Csömöri Civil Egyesület 2007 elején beadvánnyal fordult az önkormányzathoz, melyben javasolta, hogy a civil szervezetek, intézmények és nagyobb helyi cégek képviselőinek bevonásával jöjjön létre egy településfejlesztési fórum, amely Csömör legfontosabb kérdéseit vitatja meg évi egy-két alkalommal. A beadványra az önkormányzat hivatalosan nem reagált, az önkormányzati vezetők többsége egy testületi ülésen úgy nyilatkozott, hogy fölösleges egy ilyen fórum létrehozása.

Dr. Hülitzer Katinka független képviselő javaslatára szeptemberben kérdőíves felmérést indított az önkormányzat a helyi polgárok véleményének megismerése céljából. Ez az első eset, hogy a helyi vezetés ilyen széleskörűen szólítja meg a lakosságot. A polgármesteri hivatal dolgozói minden háztartást személyesen felkeresnek a kérdőívek begyűjtése céljából. A válaszok összesítése után kirajzolódó lakossági véleményeket figyelembe veszik a rendezési terv véglegesítésekor.

Az persze más kérdés, hogy ez a kérdőíves felmérés mennyire alkalmas a csömöriek véleményének valós megismerésére. Nem egyértelmű például, hogy egy háztartásból hányan tölthetik ki a kérdőívet, és ha csak egy ember, akkor ki lehet az? Az apró betűs, rosszul szerkesztett, számos kérdezéstechnikai hibát tartalmazó kérdőív fő hiányossága azonban, hogy Csömörrel kapcsolatos konkrét problémákra nem kérdez rá, és lényegében a településrendezés szakszavait, nehézkes, sokak számára nem érthető, a válaszadást nehezítő megfogalmazásokat használ. Jó példa erre a kérdőív 14. kérdése: „Támogatná-e, hogy egy építési telken csak úgy épülhessen többlakásos társasház, vagy több lakóépület, ha a Helyi Építési Szabályzatban minimálisan meghatározottnál nagyobb az építési telek, azaz a kialakítható lakásszámot az építési telek nagysága határozná meg?...” A kérdőívet valószínűleg átvették valahonnan, vagy nem csömöriek készítették. Erre utal pl. az, amikor a „városi környezet minőségének javítását célzó”, a „városi zöldterületek növelése” vagy a „városközpont közlekedési rendjének kialakítása” megfogalmazások olvashatók. Ha valakik, akkor a település rendezési tervének készítői tudhatnák, hogy Csömör nagyközség, nem pedig város. A megmosolyogható baki persze már fel sem tűnik, hiszen a KASIB tervező csapata által jegyzett Csömör nagyközség településfejlesztési koncepciója című anyag első fejezetének a következő címet adták: „Maglód nagyközség helyzetértékelése”…

Minden amatőrizmus és figyelmetlenség ellenére a kezdeményezés mindenképp pozitívumként értékelhető, hiszen valószínűleg a korábbinál sokkal több csömöri polgár véleményét ismerheti így meg a helyi vezetés.