Csömöri Hírek

Felmérések szerint a fiatalok több mint fele, csaknem kétharmada tovább szeretne menni a második képzési szintre - nyilatkozta Fábri István, az Eductio Kft. vezető elemzője a decemberi Aktív Szemeszternek. Ennek részben az az oka, hogy nagy bizonytalanság övezi a bachelor diploma piaci értékét - mondta. A szociológus szerint hiába folytatnak népszerűsítési kampányokat annak érdekében, hogy növeljék a természettudományi képzésben részt vevők számát, ennyi pénzért a legjobb kampány ellenére sem fogják többen választani a természettudományi és tanári pályát sem.

Abban, hogy az alapképzésben végzettek csaknem kétharmada tovább szeretne tanulni mesterképzésben is, nagy szerepe van annak, hogy a bachelor diploma értékével kapcsolatban óriási a bizonytalanság, ez pedig a mesterképzések malmára hajtja a vizet - mondta Fábri István szociológus az Aktív Szemeszternek.

A műszaki és természettudományi képzésben tanulók alacsony számával kapcsolatban úgy nyilatkozott: "Nem értek egyet azzal a leegyszerűsített negatív képpel, amivel a műszaki és természettudományi területen zajló folyamatokat szokták jellemezni az utóbbi időben. A műszaki az egyetlen képzésterület, amely a 2004 óta tartó folyamatos létszámcsökkenés ellenére megőrizte népszerűségét, nemcsak arányaiban, hanem abszolút számok tekintetében is. A természettudományi képzéseknél pedig nem csökkent, mindössze nem változott a jelentkezői létszám a felsőoktatási expanzió ellenére sem" - mondta. Hozzátette: oktatási szakemberek azzal érvelnek, hogy már a középiskolában népszerűtlenek a reáltárgyak, véleményem szerint ez egy téves leegyszerűsítés és következtetés. Többek között több olyan népszerű, gazdaságtudományi területhez tartozó szak van, ahol természettudományi tárgyból kell felvételi vizsgát tenni, csakúgy, mint a töretlenül népszerű orvosképzésben, vagy a társadalomtudományi területhez tartozó szociológia szak esetében. Ezeken a területeken pedig általában magasan állapítják meg a ponthatárokat, sok esetben a kitűnő eredménnyel abszolválható 400 pont sem elegendő, pluszpontot kell szerezni a bejutáshoz. Itt remek reáltárgyas eredmények vannak, csak a jó teljesítményű diákok egy nagy csoportja nem a műszaki, természettudományi képzésekre jelentkezik.

A szakember egyébként úgy véli: népszerűsítési kampányokat folytatnak, hogy miként lehetne növelni a természettudományi képzésben részt vevők számát. Azt viszont nem mondja ki senki, hogy ennyi pénzért a legjobb kampány ellenére sem fogják többen választani a természettudományi és tanári pályát sem.

A pályaválasztásról Fábri úgy véli: a fiatalok a munkaerő-piaci trendek után mennek, ugyanakkor azt is látják, a diploma ma már nem jelent automatikus belépőt egy foglalkozási pozícióba. A most népszerű területek nem olyan pályák, amelyek egyértelmű, jól előre látható karrier utakat, elhelyezkedést kínálnak, hanem komoly alkalmazkodást, rugalmasságot igényelnek.

Az emelt szintű érettségi kérdéséről a vezető elemző elmondta: „szerintem ezek az intézkedések elsősorban a felsőoktatás presztízsnöveléséhez járulhatnak hozzá. Azt, hogy a diákok az emelt szintű érettségi megkövetelése mellett ugyanannyian jelentkeznének-e a felsőoktatásba, csak egy, a középiskolások körében végzett motivációs felmérés tudná megválaszolni.”