Csömöri Hírek

Radnóti Miklós özvegye, a 97 éves Gyarmati Fanni 2008-ban adományozta a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának férje teljes kéziratos hagyatékát. A könyvtár 2009. május 5-én, Radnóti Miklós születésének 100. évfordulóján a hagyaték legfontosabb kézirataiból, képeiből, dokumentumaiból kiállítást rendezett. A Könyvtár a múlt héten, nagy sajtónyilvánosság előtt nyitotta meg ünnepélyesen a kiállítás anyagának kibővített internetes változatát, amelyet a Csömörön élő Dr. Sajó Tamás művészettörténész és fordító, a Studiolum elektronikus kiadó társigazgatója készített. A Csömöri Hírek Sajó Tamást kérdezi a honlap és a Radnóti-hagyaték részleteiről.

• A „Radnóti-hagyaték” kifejezés nagyon impozánsan hangzik. De mi is ez a hagyaték?

A kereskedelmi középiskolát végzett Radnóti egy könyvelő precizitásával gyűjtötte és rendszerezte haláláig saját kéziratait, verseit, leveleit, fotóit, dokumentumait. Halála után felesége, Gyarmati Fanni több mint hatvan éven át hiánytalanul megőrizte férje teljes hagyatékát. Ez a hatalmas anyag 2008-ban került a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárába.

• Hogyan és milyen feltételekkel sikerült a Könyvtárnak megszereznie ezt a roppant mennyiségű és értékű hagyatékot?

Ilyen értékű hagyaték megszerzésére magyar intézménynek egyszerűen nincs más módja, mint ha örökösök jóvoltából, ajándékozás révén jut hozzá. Gondoljunk bele: Radnóti egyetlen levele 1,2 millió forintért kelt el egy tavalyi árverésen. A hagyaték pedig csak levelezésből 1500 darabot tartalmaz…

Az anyag így tehát Gyarmati Fanninak köszönhetően került a könyvtárba, aki a sajtónak már korábban is kijelentette, és végrendeletében is megfogalmazta, hogy szeretné, ha halála után férje hagyatéka nem szóródna szét, hanem a Magyar Tudományos Akadémiához kerülne. 2007. végén azonban, amikor súlyos állapotban kórházba került – ahonnét azután szerencsére gyógyultan távozott – úgy érezte, az anyag akkor lesz teljes biztonságban, ha azonnal beszállítják az Akadémia könyvtárába. Így is történt. A bekerülés és feldolgozás részleteiről a honlap erről szóló oldalán olvashatunk.

• Mit tartalmaz a hagyaték? Melyek a legértékesebb darabjai?

A hagyaték nagyon különféle anyagokból áll össze. Megtalálható benne Radnóti levelezése barátaival és feleségével, versei nagy részének eredeti kézirata és első kiadása, családi fotói, dokumentumai, személyes tárgyai. Az irodalomtörténészek számára különösen érdekesek lesznek naplói és jegyzetfüzetei, amelyekbe a benne felötlött „verscsírákat” feljegyezte, s így szinte az első gondolattól követhetjük végig sok versének keletkezését. A versek és versfordítások kéziratai között számos olyan változat, versszak vagy sor, sőt néhány teljes vers is található, amelyek valamilyen ok miatt soha nem kerültek bele a publikált kötetekbe. Ezek feldolgozása és kiadása még várat magára, noha Ferencz Győző irodalomtörténész, aki Gyarmati Fanni megbízásából már korábban is a hagyaték kurátora volt, 2005-ben megjelent monumentális Radnóti-életrajzában többet is idézett közülük.

A hagyaték különlegesen értékes része az úgynevezett Bori notesz, amelybe a költő a jugoszláviai Borban töltött harmadik, utolsó munkaszolgálata során, 1944 június eleje és október vége között jegyezte be tíz versét. Az utolsót, a Negyedik razglednicát, amelyben kísérteties pontossággal jósolja meg saját halálát, csupán négy nappal azelőtt írta, hogy november 4-én Abda határában tarkón lőtték volna. Ez a tíz mű legnagyobb versei közé tartozik. Ha nem találják meg ruhájában a sír exhumálásakor, költészetének legjava veszett volna oda. A noteszt a honlapon teljes egészében, lapról lapra haladva mutatjuk be digitalizált formában.

• Hogyan jött létre a kiállítás?

Szerencsés – noha véletlen – időzítés volt, hogy a Könyvtár a hagyatékot már 2008. januárjában megkapta, és az év végéig lapról lapra katalogizálhatta, így 2009. május 5-re, Radnóti Miklós születésének századik évfordulójára áttekinthetővé vált az anyag. A Könyvtár ezért az évfordulóról a hagyaték válogatott darabjait bemutató kamarakiállítással emlékezett meg. A honlapon a kiállítás fotóit illetve az egyes tárlók anyagát is részletesen láthatjuk.

• A kiállítás 2009. május 5-től, Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójától június 5-ig tartott, hatalmas látogatottsága és nagy sajtóvisszhangja volt. Miért csak most, nyolc hónap múlva került sor az internetes változat bemutatójára?

A Könyvtárt a kiállítás hatalmas sikere indította a bemutatott anyag internetes változatának elkészítésére, hogy a későbbiekben se csak a levéltári kutatók szűk rétege, hanem minden érdeklődő számára hozzáférhető legyen. A digitalizálás munkáját azonban csak a kiállítás bezárta után, nyáron kezdhettük meg. Ősztől fogva dolgoztunk a kísérőszövegek és a virtuális tárlók összeállításán, s mint ilyenkor szokás, evés közben jött meg az étvágy. A hagyatékot feldolgozó Dr. Babus Antalnak, a Kézirattár osztályvezető-helyettesének ez a munka, a dokumentumok darabonkénti áttekintése adott rá lehetőséget, hogy elkészítse Radnóti életrajzának ezidáig legrészletesebb kronológiáját, amelyet a honlap élére illesztettünk be. Ekkor jött az ötlet, hogy a kiállítás Verseskötetek-tárlóját egy Radnóti valamennyi verseskötetét áttekintő, minden eddiginél részletesebb tanulmánnyá bővítsük ki. És ekkor készítettük el a Bori notesznek azt a már említett digitális facsimiléjét is, amelybe az egyes oldalak képe, átírása és angol fordítása mellett beillesztettük az egyes versek valamennyi ránk maradt kézirat-változatát is. Ezek most először lesznek egymással összevethetőek, megteremtve ezáltal egy későbbi, pontosabb, kritikai Radnóti-kiadás lehetőségét.

• Mit jelent egy kiállítás „internetes változata”? Mennyire elterjedt ez a forma? Mi a tapasztalat erről?

Ez a műfaj nagyjából tíz éve jelent meg. Az egyik nagy úttörője a Library of Congress vatikáni kiállítása volt, amely ma is látható, és igen gazdag anyagot tartalmaz, noha külső megjelenése fölött már eljárt az idő. Manapság már természetes, hogy a nagy múzeumok a jelentősebb kiállításokhoz kapcsolódóan az Interneten is nyitnak egy „mini-galériát” a legvonzóbb, leghíresebb tárgyak étvágycsináló bemutatásával, amilyen a British Library nemrégen lezajlott perzsa kiállítása vagy a holland Királyi Könyvtár kézirat-kiállítása. Ilyen Magyarországon még kevés van – a Szépművészet Múzeum mega-kiállításainak internetes kísérőanyagai jutnak hirtelen eszembe –, és még kevesebb az olyan honlap, amely egy kiállítás teljes anyagát teszi hozzáférhetővé a kiállítás bezárulása után. Az Akadémiai Könyvtár Radnóti-honlapja nemcsak magyar, hanem világviszonylatban is az első ilyen virtuális kiállítások közé tartozik.

• Hogyan kaptak megbízást a honlap, a „virtuális Radnóti-kiállítás” elkészítésére?

A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárával már majdnem tíz éve jó munkakapcsolatban vagyunk. A Radnóti-kiállításhoz hasonló tizenkét eddigi nagy digitális gyűjteményük közül három – a Gábor Dénes-, Goethe- és Ender-honlap – kivételével mindegyiket mi készítettük: többek között Kőrösi Csoma Sándor és Bolyai János teljes hagyatékának feldolgozását, Európa egyik legnagyobb középkori héber kódexgyűjteményének, a Kauffmann-gyűjteménynek a digitalizálását, vagy a Selyemutat feltáró Stein Aurél munkásságának és az Akadémián őrzött páratlan keleti fotógyűjteményének bemutatását, amelyet a nagy érdeklődésre való tekintettel kínai nyelven is el kellett készítenünk.

• Melyek a honlap legnagyobb újdonságai?

A már említett életrajzi kronológia és a versesköteteket bemutató tanulmány, valamint a Bori notesz digitális kiadása mellett most először látható együtt minden dokumentum, amelyet a költő holttestének exhumálásakor megtaláltak, közte utolsó vers-kéziratai, felesége „levél-imádsága”, vagy Gyarmati Fanni eddig ismeretlen kislánykori fotója. Számos vers kézirata most tanulmányozható először, s a javításokból, áthúzásokból és kiegészítésekből rekonstruálható a vers születése. Teljes egészében olvasható itt Radnóti önéletrajzi „elbeszélés-naplójának”, az Ikrek havá-nak kézirata. Sőt a honlap olyan finomságok bemutatására is lehetőséget ad, mint például Radnóti édesanyja fényképének hátulja Radnóti édesapjához – akkor még vőlegényéhez – szóló ajánlással, amelyet a kiállítás látogatói értelemszerűen nem láthattak, hiszen a képes fele volt kiállítva…

• Láthatja-e a nagyközönség is ezeket a relikviákat a közeljövőben? Lesz-e esetleg állandó kiállításuk?

Sajnos egyelőre még nem. Radnótiné Gyarmati Fanni rendelkezése értelmében a kézirat-anyag egyelőre még csak korlátozottan kutatható, személyes vonatkozású részletei – például a levelezés és a naplók – egyelőre még kutatók számára sem hozzáférhetőek. A honlapon bemutatott iratokat is az ő külön engedélyével tehettük közzé. Remélhetőleg a szerzői jogok lejártával néhány év múlva nagy mértékben bővíthetjük a honlapot, és a Könyvtár az eredeti iratokhoz is hozzáférést biztosíthat majd, de addig az általunk készített „virtuális Radnóti-kiállítás” marad Radnóti kéziratainak legfontosabb elsődleges forrása a kutatók és a nagyközönség számára.