Fakupec,
erdőfelügyelő: két jó barát |
||
|
Továbbra is tart a versenyfutás a csömöri erdőkért a fakitermelők és az önkormányzat, illetve az erdőkért aggódó csömöri polgárok között. A helyi polgármesteri hivatal a több helyrajzi számból álló Kálvária erdő nagyobbik részén már többségi tulajdont szerzett, vagyis birtokolja az erdőgazdálkodási jogot. Az erdő teljes tarvágását tervbe vevő vállalkozó így ezeken a területeken hiába vásárolt fel tulajdonrészeket, alá kell vetnie magát az önkormányzat akaratának – utóbbi pedig a lakossági támogatás mellett csak óvatos, részbeni fakivágásokat, ritkításokat tervez.
Szakember bevonásával az önkormányzat elkészíttette a területre vonatkozó erdőgazdálkodási tervet, amelyet benyújtott jóváhagyásra az illetékes hatósághoz. Az erdőfelügyelet azonban, úgy tűnik, a hazai hatósági tempóban és hozzáállással dolgozik, különösen, ha egy település, egy közösség érdekéről, a lakosság igényéről van szó… Ha azonban más „érdekek” is megjelennek a láthatáron, hirtelen megjön az ügyintézők munkakedve: egy, a szerkesztőség birtokába került dokumentum szerint a Kistarcsai út melletti, január hónapban már kiirtott erdőszakasz vágási engedélyét a kérvény beérkezésétől számítva mindössze három (!) nap alatt sikerült megszerezniük a fakitermelést végző vállalkozóknak. Mindezt december közepén. Feltételezzük, mindenkinek ilyen gyors hivatali ügyintézési élményei vannak a karácsonyi ünnepek környékéről… Mindez persze nem meglepő annak fényében, amit többen, az erdőkivágások ellen tiltakozó-szervezkedő egyszerű helyi polgárokként tapasztaltunk az elmúlt évben az erdészeti hatóságok részéről. Már néhány, ez ügyben lezajlott telefonbeszélgetés is sokat sejtetett: megdöbbentő élmény volt tapasztalni azt a technokrata szemléletet, amely áradt az illetékes erdészeti szakemberek minden véleménynyilvánításából. Az erdőtörvény három alapelve közül kizárólag a gazdasági szempontot hangsúlyozták unos-untalan, és csak nagy ritkán került szóba némi ökológiai érv, a közösségi szempont – mint a harmadik hivatalos alapelv – pedig sohasem. Ezután már nem is volt meglepő az önkormányzati beadványra válaszként megfogalmazott kioktató stílusú levél, az pedig, hogy a másfélezer lakossági tiltakozó aláírást tartalmazó petícióra még csak nem is reagáltak, szinte már természetesnek tűnt. Mindenestre a település más erdős részein, ha lassan is, de biztosan zajlik az erdőirtás, nagyrészt ugyanannak a vállalkozónak „köszönhetően”. Az egyik leglátványosabb, bár nem túl nagy területet érintő fakivágásra a Kistarcsai út faluból kivezető szakaszán került sor. A környéken ugyanakkor sor került egy másik tarvágásra is, az út második oldalán, ám vagy kétszáz méterrel távolabb (az útról nem látható). Ez utóbbi terület a régi lőtér környékére esik, a Csömöri patak völgyében. Szerkesztőségünk egyik munkatársa január hónapban személyesen is szerette volna megtekinteni és egyúttal megörökíteni az akciót, ám a fényképezőgép láttán kissé zaklatottak lettek a favágók. Mindenesetre a nem túl barátinak indult beszélgetés során kiderült, hogy a „csapat” nemsokára egyéb csömöri erdőterületeket céloz meg, pl. a Vízműsor feletti fás ligetet, amely a hulladéklerakó felől védi a települést…
Az önkormányzat legutóbbi képviselő-testületi ülésén Mladoniczki Mihály jegyző szerint némi reménykedésre ad okot, hogy a központi átszervezésnek köszönhetően valószínűleg a Heves megyei erdőigazgatósághoz tartozik a falu a jövőben. Reméljük, ott más szemléletű erdészek fognak majd ülni, mint Budapest belvárosában…
|
