Csömöri Hírek

A Csömöri Hírek öt országgyűlési képviselőjelöltet faggatott a választókörzetre vonatkozó elképzeléseiről. Három közös kérdést tettünk fel a Pest megye 4. számú választókörzetében induló jelölteknek, továbbá két-két olyan személyre szabott kérdést, amelyek szándékosan kritikusak voltak az egyes jelöltekhez. Bertha Szilvia (Jobbik), Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) és Lengyel Szilvia (LMP) elküldte válaszait, az egy héttel ezelőtti megkeresés ellenére azonban Roszík Gábortól (MDF) és Vécsey Lászlótól (Fidesz-KDNP) nem érkezett reakció. Amennyiben a kampánycsend előtt még megérkeznek az interjú válaszok utóbbiak részéről, természetesen azokat is ugyanolyan feltételek mellett megjelentetjük.

A nevekre kattintva olvashatja a képviselőjelöltekkel készített interjúnkat, amelyben a válaszokat terjedelmi korlátozás nélkül, szó szerinti változatban közöljük.

• Bertha Szilvia (Jobbik)
Általános kérdéseink:

1.)A kampány eddigi időszaka alatt hogy tapasztalta: az emberek az egyéni képviselőjelölt személyét illetően döntően a párthovatartozást nézik, vagy figyelnek arra is, hogy a jelölt milyen elképzelésekkel rendelkezik választókörzetéről, illetve hogy ő maga mennyire hiteles személyiség?

Nehéz ezt megmondani, hiszen elsősorban azokkal az emberekkel találkozom a kampányrendezvények során, akiknek nem csak a párt fontos, de a jelölt személye is. Ezért valószínűleg a tapasztalataim erősen torzítanak a valós helyzethez képest. Mindazonáltal úgy látom, az egyéni jelölt programja és személyének hitelessége nagyon sokat tud javítani, vagy hiányában rontani a párt iránti szimpátián helyben.

2.) Véleménye szerint mennyire alkot egységes térséget az Ön választókörzete? Lehet-e, van-e értelme közös fejlesztésekről beszélni ennek a hét településnek az esetében?

Pest megye 4-es számú választókerülete egész jó helyzetben van ilyen téren, a települések zöme elég közel van földrajzilag egymáshoz, számos összefonódás van közöttük, akár az egészségügy, az oktatás vagy a munkavállalás területeit nézzük, így az érdekek is közösek. Csömör talán picit eltér a kerület másik hat településétől, mert fizikailag is inkább a fővároshoz van közelebb, és a választókerület előbb említett szerves életében sem vesz részt olyan mélyen. Ettől függetlenül lehet, sőt, egyes területeken (például a turisztika, mint a választókerület települései számára egyformán jó jövőbeni fejlődést nyújtó lehetőség) szükséges is közös fejlesztési terv, megfelelő településvezetési együttműködésre alapozva. Ahol pedig nem lehet közös nevezőt találni, ott külön kell kezelni az egyes településeket.

3.) Mi volt a legpozitívabb és mi volt a legnegatívabb élménye a kampány során eddig?

A legjobb élményem az a sok érdeklődés és szeretet, ami a fórumok során, vagy az email-ek, telefonok tengeréből áradt felém. Nagy segítségemre volt a nehezebb időszakokban, és fontos megerősítése annak, hogy jó úton járok. A legkedvesebb talán az volt, mikor egy idős hölgy sírva átölelt, és azt mondta: "Arra vártunk, hogy maguk megszülessenek!".

A legrosszabb élményeim a személyem, vagy a Jobbik körüli hazudozásokhoz kötődnek. Elfogadhatatlan számomra az a módszer, ahogy a politikai paletta összes pártja, ellenünk összefogva, hazug rágalomhadjáratba kezdett a médián keresztül. Visszataszító mélységekbe süllyedtek, nem csak hogy szókiforgató módon torzítanak - legyen szó egy előadásról, a programunkról, vagy a szakmai nyilatkozatokról -, de már egyenesen légből kapott hazugságokat harsognak. Nem érdekli őket, hogy a jelöltek, politikusok mögött családok, gyerekek vannak, akik ugyanúgy végigszenvedik az igazságtalan meghurcoltatásokat. Bosszantó és szánalmas is egyben, ahogy viselkednek, szégyenlem magam helyettük. Persze megértem, hogy félnek a közelgő elszámoltatástól, és ezért már semmi sem drága nekik. A maradék emberségüktől is megszabadulnak ebben a kampányban. Szerencsére az embereknek is elegük van, nem csak az elmúlt húsz évből, de ebből a mocsokból is, amit a médián keresztül öntenek rájuk a politikusok. És nem utolsó sorban, egyre többen vannak felháborodva, hogy balekra veszik őket a parlamenti pártok.

Helyi szinten kifejezetten negatív tapasztalatként éltem meg például azt, mikor a plakátjaimra horogkereszteket rajzoltak (többet ráadásul helytelenül). Egyrészt elképesztő történelmi tudatlanságról tesznek tanúbizonyságot, de még ha tudom is, milyen véleményüknek adnak így hangot, akkor is csak butaságnak lehet titulálni. Számukra ismeretlen emberről, a párt programjának elolvasása, átgondolása nélkül alkotnak és nyilvánítanak véleményt. Úgy firkálnak az arcképemre horogkeresztet, hogy nem vették a fáradtságot, hogy megismerjenek, beszéljenek velem, hogy megismerjék a Jobbik programját - holott erre minden lehetőségük meglett volna. Ezek az emberek sajnálatra méltó, madzagon rángatott bábjai a médiának, amely a hazugságaival kénye-kedve szerint manipulálja őket. De az emberek többsége ezt a fajta reakciót is elítéli, tapasztalatom szerint a fegyver visszafelé sül el.

Személyre szabott kérdéseink:

4.) Ön mindössze egy évtizede lakik a választókörzetben, ráadásul nem is annak központjában, hanem Isaszegen. Ezenfelül nem rendelkezik semmi helyi közéleti tapasztalattal, nem tudni semmit arról, hogy alkalmas-e egyáltalán közéleti szerepre. Ennyi idő alatt sikerült-e annyira megismernie a térséget, kapcsolatokat kiépítenie helyi intézményekkel, cégekkel, hogy megfelelően képviselje az itteni településeken élő lakosok és cégek, intézmények érdekeit?

Egy évtizede lakom itt a férjemmel, ebben az időszakban átestünk esküvőn, házfelújításon, cégalapításon, született három gyermekünk, mindent Isaszegen és a környező településeken intéztünk és intézünk: orvos, óvoda-iskola, munka, bevásárlás - szinte csak kiskereskedőkhöz és piacra járok -, szórakozás, ide kötnek a barátaink is. Járunk kerékpárral, autóval és tömegközlekedéssel is. Szerintem sokkal jobban ismerem a térség problémáit, mint aki itt született, és tizennégy éves kora óta csak aludni jár haza, amúgy a fővárosban éli mindennapos életét.

Hogy közszereplésre alkalmas vagyok-e, azt egyelőre valóban kénytelenek az emberek a lakossági fórumokon szerzett tapasztalataik és publikációim alapján megítélni, illetve bízni abban, hogy a több fordulós meghallgatások során a Jobbik vezetése ebben a választókerületben is alkalmas jelöltet talált. Nem vagyok profi politikus, de én ezt inkább előnyként élem meg, tekintve, hogy az elmúlt húsz évnek köszönhetően mennyire negatív tartalmú lett ez a szó. Lassan szitokszóként használják.

A választókerületi közintézmények jó részéhez van informális kapcsolatunk. Azért informális, mert egészen a mai napig ott tartunk, hogy ha egy alkalmazott, de akár intézményvezető is felvállalja nyíltan a velünk való konstruktív kapcsolatát, akkor igen hamar politikai támadást kap és búcsút mondhat az állásának. Ezt nem kívánjuk meg senkitől, mert a jó szakemberekre, akik látják a problémákat, és tudják, hol kéne változtatni, a választások után lesz nagy szükségünk, abban a pozícióban, ahol vannak. Azok az intézmények pedig, ahova nincs kapcsolatunk, biztos vagyok benne, hogy egy esetleges egyéni győzelem után fel fogják venni velem a kapcsolatot, és meg fogjuk találni a közös munkához a hangot. Ez az ő érdekük is, és a lakosságé is.

Helyi cégekkel inkább magán jellegű kapcsolatom van, mert mint említettem, családommal együtt mi valóban a választókerületben élünk, nem csak itt alszunk. De úgy gondolom, hogy ennek a kapcsolatnak így is kell maradnia, hiszen nekünk a Jobbikban pont az a célunk, hogy felszámoljuk a kialakult érdekszférákat érintő mutyikat, és ne a személyes ismertség, kenőpénz, baráti viszony döntse el, hogy ki nyerheti el például egy nagyobb helyi beruházás kivitelezését.

A pályázati rendszert és a közbeszerzést úgy ahogy van, át kell alakítani, mert bonyolult, igazságtalan, és számos visszaélési lehetőséget rejt magában - valószínűleg nem véletlenül. Ha egy jól működő, átlátható, meghívásos pályázatok nélküli, a közpénzből megvalósuló beruházások (és bármilyen kiadás) adatait elejétől a végéig szigorúan nyilvánosan kezelő pályázati és közbeszerzési rendszert sikerül megalkotni, akkor végre törvényileg is alátámasztva, hivatalosan is értelmét veszti a politikai kiszolgálás és kiszolgáltatottság ezen a téren is.

Egyébként biztos vagyok benne, hogy amelyik intézménynek, cégnek problémája van, meg fog találni, hiszen az ő érdeke, hogy ha tudok, segítsek.

5.) Az egyik csömöri választási gyűlésén azt mondta, hogy ebben a térségben, és benne Csömörön is, szükség lenne a csendőrség intézményének bevezetésére. A településen ugyanakkor polgárőrség működik, egy ideje a Magyarok Szövetsége is járőrszolgálatot teljesít éjszakánként, ráadásul nemrég már települési őrök is dolgoznak itt. A Kistarcsai Rendőr Örs adatai alapján érdemben csökkent a bűnelkövetések száma a körzetben. Mindezek fényében valóban úgy érzi, hogy szükség lenne egy újabb rendvédelmi intézmény bevezetésére az állampolgárok pénzén?

A közbiztonság hiányának égető problémájára megfelelő tűzoltás jellegű válasz a civil szerveződések bevonása, ez mindenképp fontos lépés. Azonban tapasztalatok azt is mutatják, hogy mindez csak addig működik, amíg a rendbontók rá nem jönnek, hogy ezeknek a szerveződéseknek semmi jog- és hatásköre nincs. Még annyi sem, mint a rendőröknek, pedig az ő munkaköri jogfosztottságukról is lehetne oldalakat írni. Ezért a hosszútávú hatékony megoldáshoz mindenképp központi törvényalkotói szinten elismert és támogatott, főállású rendfenntartókra van szükség, olyanokra, akik helyben kezelik a helyi renitens elemeket. Ez nagyon fontos a megelőzés miatt is. A csendőrség kifejezetten a vidéken burjánzó, és a vidékiek életét megkeserítő cigánybűnözést tudná remekül kezelni, erre a rendőrség alkalmatlan, mert ez egy speciális terület, ehhez külön erre képzett emberekre van szükség: a csendőrökre.

Sajnos én a rendőrségi statisztikáknak nem hiszek, azok annyira könnyen manipulálhatóak az éppen aktuális politikai érdekek kénye-kedve szerint, hogy nem tartom őket hitelesnek. Ellenben azoknak a helyi lakosoknak fenntartás nélkül hiszek, akiket kiraboltak, megfenyegettek, betörtek a házukba, ellopták autójukat, terményüket és az ő szomszédaiknak is, akik panaszkodnak, hogy félnek már nappal is, nem csak éjszaka. Ők is azt mondják, hogy szükség van valami stabil, megfelelő hatáskörrel felruházott rendvédelmi egységre, ami helyben kezeli a problémát. A rendőrséget is meg kell erősíteni, mind hatásköri, mind szervezeti szinten, de a helyi, települési rendfenntartásra nagyon nagy szükség lenne mindenhol.

Az emberek azért adóznak, hogy cserébe abból mindenképp legyen közoktatás, közbiztonság, közegészségügy, létbiztonság. Minden más csak ezek után jön. Akkor miért probléma az, hogy a Jobbik végre nem a korrupcióra akarja költeni az adóforintokat, hanem valódi közbiztonságot akar teremteni belőle?

• Fogarasiné Deák Valéria (MSZP)
Általános kérdéseink:

1.)A kampány eddigi időszaka alatt hogy tapasztalta: az emberek az egyéni képviselőjelölt személyét illetően döntően a párthovatartozást nézik, vagy figyelnek arra is, hogy a jelölt milyen elképzelésekkel rendelkezik választókörzetéről, illetve hogy ő maga mennyire hiteles személyiség?

Meggyőződésem, hogy egy körzet érdekeinek képviselete nem pártpolitikai kérdés. Ahhoz elsősorban helyismeretre, elhivatottságra és gyakorlatra van szükség. Az elmúlt években, választási ígéretem szerint, az volt a fő feladatom, hogy a helyi tervek megvalósításához minél több támogatást szerezzek. A tervek megvalósultak, építkeztünk, építkezünk mindenütt. Csömörre sok pénz érkezett. Az idei költségvetésben az M0-ás zajszigetelés és a harmadik bekötő út fedezetét is megteremtettük. Persze tudom, hogy tennivaló maradt bőségesen. Az igényekről és a helyi tervekről már sokakkal beszélgettem, és a megvalósításuk módjára is van elképzelésem. Arra számítok, hogy a csömöri választók a teljesítmény alapján, a jelöltek személyét értékelve döntenek majd a hét végén.

2.) Véleménye szerint mennyire alkot egységes térséget az Ön választókörzete? Lehet-e, van-e értelme közös fejlesztésekről beszélni ennek a hét településnek az esetében?

Az agglomerációs övezet települései egységesek abban, hogy nemcsak egymáshoz, hanem külön-külön a fővároshoz is kötődnek. Ezt figyelembe véve – nagyon is - van értelme a közös gondolkodásnak. Az egymás közötti közlekedés, elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztését tartom például az egyik legfontosabb feladatnak. Mondjuk azt, hogy Csömör és Gödöllő között legyen újra közvetlen HÉV járat. Munkahelyeket, iskolákat, egészségügyi ellátást és sok egyéb szolgáltatást tehetnénk ez által elérhetőbbé itt helyben, és kevésbé lennénk kiszolgáltatva a fővárosnak. Van számos más olyan adottságunk, például a környezetünk, a természeti kincseink, amelyeket közösen jobban hasznosíthatnánk. De akár a közbiztonság javítását is említhetem, ami a települések együttműködésével eredményesebb lehet.

3.) Mi volt a legpozitívabb és mi volt a legnegatívabb élménye a kampány során eddig?

A legjobb érzés az volt, hogy sokan és sok helyen még az elmúlt hetekben sem elsősorban kampányoló politikusként, hanem személyes ismerősként, barátként, a közösséghez tartozó emberként néztek rám. A legrosszabb viszont azt látni, hogy a politika milyen mérhetetlenül képes megmérgezni az emberi kapcsolatokat, még a családokon belül is.

4.) Az elmúlt években több kritika is érte Önt amiatt, hogy nincs jelen eléggé a választókerületének településein. Csömörön is sokan hiányolták ezt. Fogadóórái nem voltak az elmúlt években, csak néha láttuk egyes rendezvényeken. Igaz, néhány ügyben próbált segíteni (pl. M0-s lakossági tiltakozásai kapcsán), de az emberekben mégis az maradt meg emlékül Önről, hogy nem foglalkozik eleget a választókörzetének ügyeivel. Mi erről a véleménye?

Az egyik legnagyobb gondom valóban ez volt: eleget „jelen lenni”, minél többekkel, minél gyakrabban találkozni. Hozzáteszem: az ország legnagyobb választókerületében, ahol több mint kilencvenezer ember él. Nehéz volt megoldani, miközben végig a választókörzet ügyeivel foglalkoztam, és a jóval több fejlesztési lehetőség, meg az időközben felmerült problémák, jóval több utánajárást igényeltek, mint máskor. Mégis biztos, hogy lehetett volna jobban gazdálkodnom az idővel. Valószínűleg a kommunikációnkkal is baj van. Sokkal többször jártam itt Csömörön, mint amennyinek híre ment. A ciklus elején kéthavonta, tavaly nyár óta minden hónap utolsó csütörtökjén volt fogadóórám. Azon kívül is sokan megkerestek a személyes gondjaikkal. Egy sor olyan hagyományos csömöri rendezvény van, amelyekről egyetlen évben sem maradtam távol, és – mint már említettem – több helyi közösségbe barátként is befogadtak, ami számomra a legnagyobb öröm.

5.) A napokban kaphatták meg Csömörön és más településeken is az Ön kampányújságját. Ebben több oldalon keresztül sorol intézményeket, egyesületeket, alapítványokat, cégeket, sőt, magánszemélyeket is, megjelölve az elmúlt 8 évben nekik adott pályázati támogatások összegét. Mi volt ezzel a váratlan lépéssel a célja? Ha pedig úgy gondolja, hogy ez a nyilvánossághoz való hozzájárulás, nem kellett volna-e az összes többi, az adott településen „kiosztott” állami, illetve közpénzből kapott támogatást, sőt, közalkalmazotti fizetést is – hiszen ez utóbbiak is a mi adónkból vannak fizetve – kigyűjtenie? Miért csak ezeket a cégeket, szervezeteket, magánszemélyeket nevezte meg a kiadványában?

A kigyűjtést a fejlesztésekről készítettük, és nem válogattunk. Minden olyan állami, illetve európai uniós fejlesztési támogatást felsoroltunk, amelyeket csömöri pályázók nyertek el. Így megalapozottan mondhatjuk el, hogy az elmúlt években a fejlesztésekre nagy súlyt helyeztünk, és hogy a támogatásokból az önkormányzatok mellett, a helyi vállalkozások, civil szervezetek és magánszemélyek is részesültek, pártállástól függetlenül. Ezek az adatok természetesen nyilvánosak, és helyénvalónak is tartom azt, hogy mindenki tudjon róla: kik, mire és mennyi pénzt kaptak.

• Lengyel Szilvia (LMP)
Általános kérdéseink:

1.)A kampány eddigi időszaka alatt hogy tapasztalta: az emberek az egyéni képviselőjelölt személyét illetően döntően a párthovatartozást nézik, vagy figyelnek arra is, hogy a jelölt milyen elképzelésekkel rendelkezik választókörzetéről, illetve hogy ő maga mennyire hiteles személyiség?

Meggyőződésem, hogy egy körzet érdekeinek képviselete nem pártpolitikai kérdés. Ahhoz elsősorban helyismeretre, elhivatottságra és gyakorlatra van szükség. Az elmúlt években, választási ígéretem szerint, az volt a fő feladatom, hogy a helyi tervek megvalósításához minél több támogatást szerezzek. A tervek megvalósultak, építkeztünk, építkezünk mindenütt. Csömörre sok pénz érkezett. Az idei költségvetésben az M0-ás zajszigetelés és a harmadik bekötő út fedezetét is megteremtettük. Persze tudom, hogy tennivaló maradt bőségesen. Az igényekről és a helyi tervekről már sokakkal beszélgettem, és a megvalósításuk módjára is van elképzelésem. Arra számítok, hogy a csömöri választók a teljesítmény alapján, a jelöltek személyét értékelve döntenek majd a hét végén.

2.) Véleménye szerint mennyire alkot egységes térséget az Ön választókörzete? Lehet-e, van-e értelme közös fejlesztésekről beszélni ennek a hét településnek az esetében?

Az agglomerációs övezet települései egységesek abban, hogy nemcsak egymáshoz, hanem külön-külön a fővároshoz is kötődnek. Ezt figyelembe véve – nagyon is - van értelme a közös gondolkodásnak. Az egymás közötti közlekedés, elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztését tartom például az egyik legfontosabb feladatnak. Mondjuk azt, hogy Csömör és Gödöllő között legyen újra közvetlen HÉV járat. Munkahelyeket, iskolákat, egészségügyi ellátást és sok egyéb szolgáltatást tehetnénk ez által elérhetőbbé itt helyben, és kevésbé lennénk kiszolgáltatva a fővárosnak. Van számos más olyan adottságunk, például a környezetünk, a természeti kincseink, amelyeket közösen jobban hasznosíthatnánk. De akár a közbiztonság javítását is említhetem, ami a települések együttműködésével eredményesebb lehet.

3.) Mi volt a legpozitívabb és mi volt a legnegatívabb élménye a kampány során eddig?

A legjobb érzés az volt, hogy sokan és sok helyen még az elmúlt hetekben sem elsősorban kampányoló politikusként, hanem személyes ismerősként, barátként, a közösséghez tartozó emberként néztek rám. A legrosszabb viszont azt látni, hogy a politika milyen mérhetetlenül képes megmérgezni az emberi kapcsolatokat, még a családokon belül is.

4.) A Lehet Más a Politika képviselőjelöltjei büszkén hirdetik, hogy eddig nem vállaltak politikai szerepet, „tiszta lappal” indulnak a választáson, és eredetileg sem készültek közéleti pozícióra. Ön is teljesen ismeretlen a választókörzet legtöbb településén. Nem gondolja úgy, hogy ezért kicsit lutri Önre szavaznia mondjuk egy csömöri vagy egy nagytarcsai választópolgárnak?

Pontosan azzal, hogy rám, illetve az LMP-re szavaznak új szakaszt nyithatnak a magyar politikában a választók, hiszen az LMP éppen azért jött létre, hogy demokratikus alternatívát kínáljon a jelenlegi parlamenti pártokkal szemben. De mi nem egyedül akarjuk megváltoztatni a politikát, viszont csak tőlünk várható, hogy megújulásra késztessük a többi pártot és növeljük az állampolgárok beleszólását a politikai döntésekbe. Ezért fontos kérdés, hogy ott leszünk-e a Parlamentben, tudjuk-e a képviselni az általunk vallott értékeket és az értelmes párbeszéd politikáját. Azt, hogy az LMP-jelöltek többségének nincs pártpolitikai múltja, a jelenlegi magyar viszonyok közepette inkább előnynek gondolom, nem karrierpolitikusok vagyunk hanem olyanok, akik szakmájuk, munkájuk mellett akarnak többet tenni. Viszont az is elmondható, hogy a jelöltjeinknek, így nekem is, komoly civil szervezeti múltunk, hátterünk van, így a közösségért végzett munkát nem most kezdtük.

5.) A csömöri képviselőjelölti vitán Ön úgy fogalmazott, hogy hasonlóan az egész országhoz, ebben a választókörzetben is „zöld munkahelyeket” kell létrehozni, és ez lenne az egyik legfontosabb eszköz a munkanélküliség ellen. Az ország legnagyobb ipari centrumának, Budapestnek a közvetlen közelében, ahova egyébként is sok ipari és környezetszennyező beruházás települ ki, nem beszélve az autóút-építések soráról, nem naivság ilyen célokat megjelölni?

Inkább nevezzük „Zöld fordulatnak” a Lehet Más a Politika munkahelyteremtő elképzeléseit, aminek révén országosan többszázezer munkahelyet akarunk teremteni a mezőgazdaságban, a zöld ágazatokban, az energiaiparban és a szolgáltatásokban. A zöld fordulat eredményeként helyben termelt és jó minőségű élelmiszerekhez lehet hozzájutni, élhetővé tesszük a várost és a vidéket, biztonságosabb és tisztább energiához jutunk. Munkahelyeket és jobb életminőséget hoz tehát a zöld fordulat, egyszerre állítjuk középpontba a foglalkoztatást és a fenntarthatóságot.

Az LMP olyan szemléletváltást javasol a gazdaságpolitikában, amely nem a nagy alapanyag- és energiaigényű iparágakba történő tőkebefektetésektől várja elsősorban a gazdasági teljesítmény növekedését. Mindezt a zöld ágazatokba való befektetéssel, illetve a mezőgazdasági támogatási rendszer ökológiai szemléletű átalakításával kívánjuk összekötni.

Nálunk a fizetőképesség megőrzésének kényszere és az ország hitelképességének megromlása miatt a zöld munkahelyteremtésnek csak olyan megvalósítására van lehetőség, ami a költségvetésnek nem jelent többletterhet, azaz jelenleg is megvannak erre a pénzügyi források.

Javaslatunk legfontosabb elemei, hogy a környezetterhelés fokozottabb adóztatásával, az uniós fejlesztési források átcsoportosításával, a közúti teherszállítás megadóztatásával, a fővárosi dugódíj bevezetésével, illetve a széndioxid-kvóták értékesítéséből befolyó bevételnek a klímaváltozást okozó hatások visszaszorítására történő felhasználásával, az építőiparban a lakossági energiafelhasználás hatékonysága, az energiaszektorban a megújuló energiatermelés fejlesztése, a közlekedésben a közösségi, illetve az elővárosi tömegközlekedés és kerékpáros közlekedés fejlesztése érdekében teremtsünk zöld munkahelyeket.

• Roszík Gábor (MDF)
Általános kérdéseink:

1.)A kampány eddigi időszaka alatt hogy tapasztalta: az emberek az egyéni képviselőjelölt személyét illetően döntően a párthovatartozást nézik, vagy figyelnek arra is, hogy a jelölt milyen elképzelésekkel rendelkezik választókörzetéről, illetve hogy ő maga mennyire hiteles személyiség?

2.) Véleménye szerint mennyire alkot egységes térséget az Ön választókörzete? Lehet-e, van-e értelme közös fejlesztésekről beszélni ennek a hét településnek az esetében?

3.) Mi volt a legpozitívabb és mi volt a legnegatívabb élménye a kampány során eddig?

Személyre szabott kérdéseink:

4.) Ön bő két évtizedes politikai múlttal rendelkezik a választókerületben. 1989-ben történelmet írt azzal, hogy első szabadon választott képviselőként a Parlamentbe került, 1990-ben pedig újraválasztották. Négy év múlva azonban legyőzte egy MSZP-s politikus, majd 1998-ban függetlenként indult, de ismét nem járt sikerrel. Ez után hosszú ideig nem igazán volt aktív a helyi közéletben. Négy éve viszont azzal keltett feltűnést, hogy nyíltan kampányolt az MDF-FIDESZ-KDNP színiben induló Gémesi György megválasztása ellen, amivel az MSZP-s Fogarasiné Deák Valériának segített. Most pedig Ön indul MDF színekben. Nem túl kalandos és túl kacskaringós politikai tevékenység ez?

5.) A csömöri választási vitafórumon, feltehetőleg pártja álláspontját képviselve, amellett érvelt, hogy elég lenne 250 önkormányzat az országban. A rendszerváltás egyik legnagyobb eredménye azonban épp az önkormányzati rendszer megteremtése volt, azaz, hogy a több évtizedes központosítás után végre helyben dőlhetnek el a dolgok. Biztos Ön abban, hogy egy ilyen központosító, a kisebb települések érdekeit szükségszerűen háttérbe szorító intézkedéssel lehetne hatékonyabbá tenni azoknak az önkormányzatoknak a működését, amelyek már igen sokszor bizonyították életképességüket, hiszen pl. a több mint háromezer helyhatóságnak húsz év alatt csak egy elenyésző százaléka ment csődbe?

A képviselőjelölt egyelőre még nem válaszolt kérdéseinkre.

• Vécsey László (FIDESZ)
Általános kérdéseink:

1.)A kampány eddigi időszaka alatt hogy tapasztalta: az emberek az egyéni képviselőjelölt személyét illetően döntően a párthovatartozást nézik, vagy figyelnek arra is, hogy a jelölt milyen elképzelésekkel rendelkezik választókörzetéről, illetve hogy ő maga mennyire hiteles személyiség?

2.) Véleménye szerint mennyire alkot egységes térséget az Ön választókörzete? Lehet-e, van-e értelme közös fejlesztésekről beszélni ennek a hét településnek az esetében?

3.) Mi volt a legpozitívabb és mi volt a legnegatívabb élménye a kampány során eddig?

Személyre szabott kérdéseink:

4.) Ön ugyan több szálon is kötődik Gödöllőhöz, ám jelenleg nem ott lakik, hanem egy másik választókörzetben, ráadásul Szadán polgármester is egyben. Hogy lehet ezt a két feladatot, a polgármesterséget és a képviselői munkát összeegyeztetni, amikor mindkettőről azt mondják, hogy teljes embert kíván? Tervezi-e, hogy ha bejut a Parlamentbe, akkor lemond a polgármesteri tisztségről, vagy legalábbis nem indul az őszi önkormányzati választásokon?

5.) A csömöri választási gyűlésen arról beszélt, hogy ezt a körzetet „öko térséggé” kell fejleszteni. Mit értett pontosan ezen? Milyen lehetőséget lát erre egy olyan agglomerációs térségben, amely az ország legnagyobb ipari centrumának közvetlen közelében fekszik és az utóbb időben a fejlődés iránya éppen az volt, hogy minél több üzemet, gyárat építsenek itt, és emellett folyamatosan telepítik ki az egyéb környezetszennyező tevékenységeket, pl. autóutakat építenek, hulladéklerakóhelyeket hoznak létre stb.?

A képviselőjelölt egyelőre még nem válaszolt kérdéseinkre.