Második forduló helyett… |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Nem sok meglepetéssel szolgált a gödöllői körzet országgyűlési képviselőválasztásának eredménye. Érdemes mégis röviden visszatekinteni a helyi kampányra, illetve a néhány érdekesebb csömöri eredményre. A kampány
Mint mindenütt az országban, Csömörön is a Jobbik helyi aktivistái kezdték el a direkt kampányt a választókörzetben. Már decemberben választási kiadványt juttattak el a postaládákba, amelynek aztán később több száma is megjelent. Januártól utcai plakátok jelezték első választási gyűlésüket, amelyet utána két hasonló alkalom követett. A legnagyobb érdeklődés éppen az ő februári rendezvényüket kísérte, amelyen Szegedi Csanád Európa parlamenti képviselő volt Bertha Szilvia képviselőjelölt vendége: ez volt az egyetlen alkalom, hogy politikai gyűlésre megtelt a helyi Petőfi Sándor Művelődési Ház nagyterme. Harmadik, egyben utolsó rendezvényükre azonban már csak harmincan voltak kíváncsiak. A legnagyobb ellenzéki erő, a FIDESZ kampánya jóval később és elég lagymatagon kezdődött. Márciustól aztán egyre látványosabb lett, majd a nagyobb színes plakátok és a főutak fölé kihelyezett molinók mellett a postaládákban is egyre több narancsszínű szóróanyagot találtunk. A közvélemény-kutatók előrejelzésén kívül így a kétségkívül messze legdrágább kampánnyal is sikerült sulykolni az erőfölényt. Ehhez képest sokan meglepődtek, hogy a márciusi helyi FIDESZ-gyűlés csak fél házat vonzott a kultúrházban, pedig itt is rangos vendég, a szintén Európa parlamenti képviselő Schmitt Pál támogatta személyes jelenlétével Vécsey László kampányát. Az utcán megjelenő „harmadik erő” nem az MSZP, hanem a Lehet Más a Politika volt. Igaz, plakátjaik egyszerűek (és valószínűleg olcsók) voltak, és mivel igen aktívan dolgoztak az aktivisták, a falu minden részébe jutott belőlük. Ezenkívül két kis szórólappal is találkozhattunk a postaládák egy részében – azért nem mindenhol, mert Lengyel Szilvia elmondása szerint erre nem volt pénzük. Hasonlóan olcsó, ám még az LMP-nél is szerényebb kampánnyal rendelkezett a Civil Mozgalom, ami nyilván hozzájárult ahhoz – a szervezettség, az aktivisták hiánya mellett –, hogy Rajnai Henrik, az egyetlen csömöri induló végül nem járt sikerrel a kopogtató cédulák összegyűjtésében.
Plakátháború a község utcáin. Fotó: Csömöri Hírek Az MSZP nagyon visszafogott kampányt folytatott a településen. Ugyan Gödöllőn és egy-két helyen „tellett” néhány óriásplakátra Fogarasiné Deák Valéria képviselő fotójából, de Csömörön csak a választás utolsó hetében találkozhattunk utcai plakáttal, és az is elsősorban a jelöltet, nem a pártot volt hivatva népszerűsíteni. Nyomtatott kampánykiadványból viszont jutott több is a postaládákba, amelyek közül az egyik biztos hosszú időre emlékezetes marad: négy oldalon keresztül olvashattuk benne név szerint és tételesen a csömöri intézmények, cégek, vállalkozók és magánszemélyek részére az elmúlt években megítélt különböző állami és európai uniós pályázati összegeket... Gödöllőn is hasonló tartalmú, a városra vonatkozó kiadvánnyal „lepte meg” a képviselőasszony az embereket, és ott is sokan megrökönyödtek ezen – pártállásra való tekintet nélkül. Mind gyenge intenzitását, mind jellegét tekintve az MSZP kampányához volt hasonló az MDF jelenléte a választókörzetben. A térség főbb útjain ránk mosolygott néhány óriásplakátról Roszík Gábor képe, ám Csömörön még kisebb plakátjaival sem találkozhattunk az utcán. Szórólapból viszont kaptunk eleget, amelyet több esetben személyesen maga a képviselőjelölt hozott a csömöri választók otthonába. A nagyszombaton kerékpárral kampányoló evangélikus lelkész, volt országgyűlési képviselő ezzel az akciójával mindenképp kitűnt ellenfelei közül. A 71 ezres választásra jogosult szavazójával az ország második legnagyobb választókörzete a gödöllői (a legnagyobb a szintén Pest megyei Szigetszentmiklós, 74 ezer fővel). Ennek ellenére a maga 6 és félezer szavazó polgárával Csömör két okból is fontos szerepet töltött be a kampányban. Az egyik, hogy a két meghatározó, jobb oldali-konzervatív párt kampányfőnöke csömöri volt: Mavrák Kriszta a FIDESZ-KDNP, Simon-Papp Viktor a Jobbik kampányát irányította. A másik érdekesség, hogy Csömörön került megrendezésre az egyetlen – egyébként szintén csak fél házat vonzó – képviselőjelölti vita. A Magyarok Szövetsége Csömöri Közössége által, saját költségen megrendezett esemény (melyben társszervezőként az MSZ kistarcsai és kerepesi csoportja is közreműködött) az egyetlen ilyen jellegű, közös fórum volt Pest megye 4. számú választókörzetében. A Szilas TV több alkalommal levetítette a kulturált hangnemű vitát.
Az egyetlen képviselőjelölti vita helyszíne Csömör volt. Fotó: Csömöri Hírek Helyi programok
Már régóta mindenki számára egyértelmű, hogy az országgyűlési választások még az egyéni jelöltek esetében is csak nagyon kis mértékben szólnak a körzet sajátos problémáiról, fejlesztési lehetőségeiről, illetve az arra vonatkozó választási ígéretekről. Ennek ellenére érdemes mégis röviden kitérni arra, vajon mire helyezték a hangsúlyt a jelöltek ezen a téren. Elmondhatjuk, hogy ha nem is mélyedtek el túlságosan az indulók településünk problémáiban, de nagyjából tájékozottak voltak a legfontosabb kérdéseket illetően. Többek között mindegyikük külön hangsúlyozta az elmúlt évek két legnagyobb lakossági tiltakozássorozatát kiváltó ügyet, az M0-s zajvédelmi beruházásainak szükségességét és az erdőirtások megakadályozását. Ezenkívül a tömegközlekedés fejlesztése szerepelt még minden képviselő programjában. Vécsey László (FIDESZ-KDNP) a körzet ökotérséggé való fejlesztését hangsúlyozta választási gyűlésén, a helyi megoldandó feladatok többségét viszont általában tipikus agglomerációs kérdésnek tekintette. Lengyel Szilvia (LMP) pártja programjának megfelelően a zöld munkahelyek létrehozásának fontosságát emelte ki, továbbá külön felhívta a figyelmet a bölcsőde megépítésének-kialakításának szükségességére. Bertha Szilvia (Jobbik), aki már hosszúra nyúlt kampánya kezdetén is részletesen foglalkozott a helyi ügyekkel és kétségkívül a legtájékozottabb jelöltnek mutatkozott e téren, azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Csömörön is csendőrség létrehozását szorgalmazta a szerinte várhatóan ide is begyűrűző cigánybűnözés megfékezése érdekében. A körzetben egyébként a turizmus fejlesztését tartotta különösen fontosnak. Fogarasiné Deák Valéria (MSZP), a választókörzet 2006 óta hivatalban lévő képviselője a mások által is említett problémákon kívül főleg nyomtatott kampányanyagaiban hangsúlyozta az elmúlt időszak eredményeit, így például Csömör esetében az óvoda megépítéséhez nyújtott személyes közbenjárását, illetve több nagyobb önkormányzati beruházás pályázati támogatásában nyújtott segítségét. A Parlament utolsó ülésnapján felszólalásában sürgette az M0-s zajvédelmi beruházásainak minél előbbi elkészítését is. Roszík Gábor (MDF) a közös képviselőjelölti fórumon nem tért ki részletesen a helyi problémákra, mert úgy vélte, hogy elsősorban országos szinten kell beindítani a gazdaság fejlesztését, csak azután van lehetősége egy képviselőnek lobbizni választókörzete fejlesztése érdekében. Ő volt viszont az a jelölt, aki egyedüliként megfogalmazott egy konkrét, ám a körzet több települését is érintő programpontot: a régi 3-as út melletti kerékpárút kiépítését egészen Gödöllőig. Mivel már két évtizede megépítették a Városligettől Cinkota széléig a mintegy 15 kilométernyi kerékpárutat, érthetetlen, hogy az elmúlt húsz évben mindezidáig miért nem akadt a körzetben egy országgyűlési képviselőjelölt és polgármesterjelölt sem, aki komolyan napirendre tűzte volna a kerékpárút folytatását addig, ameddig eredetileg annak idején tervezték: Kistarcsán és Kerepesen át Gödöllőig.
A csömöri Rajnai Henrik (Civil Mozgalom) hiába kampányolt, bő száz kopogtató cédula hiányzott a jelöltséghez. A fotót az érintett bocsátotta rendelkezésünkre. És a lényeg: a választási eredmények Ugyan a „hozzáértők” egy idő óta cinikusan nyilatkoznak a közvélemény-kutatási eredményekről, azért persze valójában mindenki ezen előrejelzésekre alapozva fogalmazta meg várakozásait a választások kimenetelét illetően. A kutatóintézetek pedig most (is) megbízható jósnak bizonyultak. Az országos helyzethez hasonlóan a gödöllői választókörzetben is a FIDESZ-KDNP jelöltjének győzelmét jósolta szinte mindenki, függetlenül attól, hogy az érintett településeken, így Csömörön is teljesen ismeretlen jelölt indult a legnagyobb ellenzéki párt színeiben. Vécsey László esélyeit elvben rontotta, hogy gödöllői kötődése ellenére nem a volt járási székhelyen, sőt, még csak nem is a választókörzetben lakik. Mindezen túl még egy teljes embert kívánó posztot is betölt: Szada polgármestere. 1990 óta ugyanakkor mindig gödöllői politikusok győztek: Roszík Gábor (MDF), Körösfői László (MSZP), dr. Gémesi György (MDF-FIDESZ) és Fogarasiné Deák Valéria (MSZP). Ezenkívül még „rá is tett egy lapáttal” a választók kegyeinek elvesztése érdekében, hiszen pl. nem vett részt a jelöltek közös vitafórumán (a Csömöri Hírek által felajánlott ingyenes közlési lehetőségtől is többször elzárkózott). Joggal gondolhattuk tehát, hogy nem lesz egyszerű dolga a szavazáson. Nos, ha valóban így gondoltuk, tévedtünk: nagy fölénnyel, a szavazatok több mint felével már az első fordulóban mandátumhoz jutott (51,2%). A fentiek fényében talán meglepő ez a mértékű siker, ám az országos eredményeket tekintve aligha: csak néhány hagyományosan baloldali szavazókörzetben kell második fordulót tartani, illetve néhány jobbikos fellegvárban, ahol nagyon komoly gond a munkanélküliség vagy a romakérdés. Mindenütt ismeretlen FIDESZ-es politikusok taroltak. Éppen úgy, mint 1994-ben a szocialisták hasonlóan ismeretlen jelöltjei…
Forrás: www.valasztas.hu, illetve saját számítások Nyolcéves önkormányzati múltja és botránymentes előélete mellett Vécsey malmára hajtott a vizet az is, hogy nem volt igazán komoly kihívója. A listás eredményeket tekintve erre MSZP-s vagy Jobbikos jelöltnek lett volna csak esélye. A szocialista színekben induló Fogarasiné Deák Valériára a négy év alatt nem tudott igazán ismert politikussá válni, keveset volt jelen a helyi közéletben, ami nem is csoda, hiszen szinte mindenütt jobboldali önkormányzatokkal kényszerült (volna) együtt dolgozni. Igaz, nevéhez semmilyen negatív esemény nem kötődött. Ez, mint látható, arra volt csak elég, hogy pártja megyei listás eredményével nagyjából megegyező szavazatarányt tudjon elérni az egyéni választáson (18,1%). A másik esetleges érdemi kihívó Bertha Szilvia lehetett volna. Az a tény azonban, hogy ő sem Gödöllőn, a választókörzet központjában, hanem Isaszegen lakik, ahova mindössze tíz éve költözött a fővárosból, nyilván nem növelte esélyeit. Mint kiderült, ismeretlensége mégsem volt hátrány, hiszen a fővárosban és környékén a Jobbik jelöltjei közül éppen az ismertebb nevek nem hozták a tőlük várt eredményt. A legkomolyabb helyi kampányt végző Bertha ha nem is tudta megszorítani a FIDESZ jelöltjét, pártja megyei listás eredményével megegyező szavazataránnyal (16,3%) erős harmadik tudott lenni. Helyi érdekesség azonban, hogy Csömörön érezhetően gyengébben szerepelt, mivel csak 12,7%-ot ért el. Ezzel szemben Lengyel Szilvia az LMP jelöltjeként Csömörön lényegében beérte Berthát, szintén 12% fölötti eredményt elérve (három szavazókörzetben lehagyta a Jobbikos jelöltet). Teljesen ismeretlen politikusként nyilván döntően pártja népszerűségére volt kénytelen alapozni. Végül a megyei listás LMP-eredményt is sikerült túlszárnyalnia a választókörzetben (10,5%). A legismertebb jelölt, Roszík Gábor (MDF) rendkívül gyenge szereplése sokakat meglepett. A rendszerváltás előtti első szabadon választott, majd 1990-ben újra mandátumhoz jutó képviselő 1994-ben és 1998-ban is próbálkozott, de komoly esélye akkor már nem volt a mandátumszerzésre. Az evangélikus lelkész mindössze 3,9%-os szereplésében minden bizonnyal szerepet játszott a teljes választási kudarcot elszenvedő MDF nagyfokú népszerűtlensége. A Csömörön leadott listás szavazatok szinte teljesen megegyeznek az adott párt jelöltjére adott voksokkal, ami mutatja, mennyit is számított a jelölt személye, illetve hogy mennyire „együtt” szavaznak a pártra és jelöltjére az emberek… Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a nagyközségben a FIDESZ népszerűsége az országos átlagtól alig marad el, azzal lényegében megegyezik (52,2%). Ugyanez igaz az MSZP-re is, amely 18,6%-ot kapott. A Jobbik viszont már érezhetőbben gyengébben szerepelt (12,4%), ami azért is meglepő valamelyest, mert korábban a másik radikális párt, a MIÉP itt mindig az országos átlag fölötti eredményt produkált. Ezzel szemben a Jobbiktól alig maradt el az LMP, amely jóval az országos átlag feletti népszerűséggel bír Csömörön (11,5%). Az MDF nálunk is messze maradt az 5%-os határtól. Tőle nem sokkal szerepelt gyengébben el a Civil Mozgalom (2,6%), amelynek az eredménye azért is figyelemreméltó, mert ezt a szavazati arányt, amely magasabb a megyei átlagnál – bár az 5%-os „küszöbértéktől” elmarad – úgy érte el, hogy jelöltet végül nem tudott állítani a körzetben. A Csömörön lakó jelöltjük, Rajnai Henrik ugyanis végül nem tudta összegyűjteni a kopogtató cédulákat.
Forrás: www.valasztas.hu, illetve saját számítások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
