|
Ünnepindító hangverseny |
|||
|
Az évek óta megrendezett templomi koncert záró pillanatai mindig a legszebbek: ilyenkor a kóristák kilépnek a közönséghez, s a padok között küldik szét a lángot. Egy-két perc alatt mindenki kezében pici gyertyák világítanak. A templom fényeit lekapcsolják és az est a Csendes éj közös eléneklésével taps nélkül, valóban csendben ér véget.
„Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben. S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre.” (részlet Márai Sándor Az ünnepekről c. írásából)
Szintén a Vox Animi Vegyeskar énekelt az elmúlt, harmadik ádventi vasárnapon a könyvtár előtti gyertyagyújtáson. A holnapi, utolsó rendezvényen az Amantis Kamarakórusé lesz a főszerep.
Szóljon hozzá a cikkhez! Kedves Ági! Köszönjük a méltatást, a jövőben is igyekezni fogunk. vidóka Hozzászólás időpontja: 2011.12.21 19:00 Nagyon örültem, hogy Papp Gyulának ezúttal nem csak a kíséretét élvezhettem!
Hozzászólás időpontja: 2011.12.18 19:05
|