A számos felsorakoztatott érv mellett azért megjegyezném, hogy Csömör akkor kezdte elveszíteni falusias jellegét, amikor a hosszú, háztáji gazdálkodásra és állattartásra alkalmas telkeket elkezdték a profit reményében felszabdalni (pl. az egész Szőlő utca így jött létre).
A hosszúkás telkek ugyanis eredetileg pont azt a célt szolgálták, hogy ott mások zavarása nélkül lehessen gazdálkodni - egy sávban volt ugyanis mindenkinél a disznóól, a tyúkól, a kukoricagóré, a konyhakert, stb. (Ezt olyan falvakban, ahol még megőrződött a falusias jelleg, jól meg lehet figyelni a mai napig).
Csömörön ilyesmiről a legtöbb helyen már rég nincs szó, és nyilván nem örül a szomszéd, ha pl. a gondosan ápolt angolkertje mellett, ahová szeret kiülni pihenni, a másik disznót nevel...
Nem csak azon múlik tehát az állattartás, hogy falu-e vagy sem, hanem azon is, hogy mennyire alkalmas rá az adott településszerkezet, vagy az adott ingatlan. Én a magam részéről csak ott engedélyezném az állattartást (és itt természetesen a haszonállatokról beszélek), ahol ez az ingatlan adottságai alapján mások túlzott zavarása nélkül megoldható - akadnak ilyen ingatlanok, utcák még Csömörön is, belterületen és külterületen egyaránt.
Félreértés ne essék, nem az állattartás ellen vagyok, hanem arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a "nagyanyáink is tartottak állatot" érv nem állja meg a helyét, mert ők egész más településszerkezetben éltek, ahol megvolt az átgondolt, évszázadok során racionális szempontok szerint kialakult rendje az állattartásnak.

A falusias jelleg pedig nem csak az állattartáson múlik... a "betelepültek", vagy ha nagyon szókimondó akarok lenni "gyüttmentek" - magam is az vagyok!!! - is képesek beilleszkedni, ha akarják... nem is olyan nehéz. :) Először is érdemes eljárni a települési eseményekre, mert Csömörnek aztán igen gazdag kulturális, közösségi élete van, akad bőven választék! Szóba is lehet ám állni az emberekkel, nem harapnak. :) Én a magam részéről borzasztóan örülök annak, hogy született gyüttmenként már nem tudok úgy végigmenni a falun, hogy ne találkoznék folyton ismerőssel, ne állnék le itt-ott beszélgetni, megtanultam pár szót tótul is. :) Rajtunk is múlik, nem csak a többieken. Nekem ettől falu a falu, hogy nem érzem az elidegenedést, én ettől érzem jól magam Csömörön! És ha ez megmarad, akkor tőlem lehet akár város is. :)
FVÁ

Hozzászólás időpontja: 2012.04.28 16:24

Attól még, hogy Csömört falunak nevezzük, teljesen olyan életet él szinte mindenki Csömörön, mint ha Budapest egy kerülete lenne, hiába maradt falu. És attól még, hogy falu marad Csömör, úgyis sokan ki fognak költözni akinek van autója, mert olcsóbb a telek, mint a 16. kerületben és az M0-s miatt sokszor autóval gyorsabb a közlekedés. Ez ellen nem sok mindent lehet tenni szerintem.

Nem tudtam ezt Veresegyáházról, hogy ennyire el van adósodva, de más városok is vannak a környéken pl. Pécel.
Csömör semmiben nem más mint Kistarcsa, Vecsés, Gyömrő, Pécel stb. amik városok. Csak annyi a különbség, hogy pl Pécelen van Okmányiroda, Bölcsőde, Ipari park, Középiskola, Rendőörs, ami munkahelyet teremt és csökkenti az ingázást. Csömörön ezek nincsenek, és nem is lesznek, ha falu marad. A Pécelen 169É BKV busz kimegy a városba és ha jól tudom nem kell plusz díjat fizetni érte, de környéki BKV bérlettel használható, míg Csömörön buszon 300 Ft, csak egy út. És 169É busz hétvégén is 15 percenként jár. Csúcsidőben meg 7-10 percenként.

Ha város lenne Csömör akkor valószínűleg bizonyos funkciókra jobban pályázhatna pl. ipari park, okmányiroda, bölcsőde, tömegközlekedés fejlesztése, középiskola, saját rendőrség, egészségház stb, Ami egyrészt munkahelyet teremt, másrészt nem kell ingázni sok mindenért. Most szinte mindenért Pestre, Kistarcsára, vagy Gödöllőre kell menni és akkor miért ne vásárolnék egyben ott, mert ott úgyis nagyobb a választék?

H.G.

Hozzászólás időpontja: 2012.04.26 09:48

H.G-nek:
A szurdokpüspöki hangulatot visszasírom. Igaza van, sajnálom, és tudom, hogy Csömör már soha nem lesz olyan, mint volt.
De olyan sem lesz, mint Veresegyháza. REMÉLEM.
Pl. Ott megmaradnak az üzletek, mert nem szaladnak be Bp-re egy harisnyáért, itt nem marad meg ilyen üzlet.
Pásztor Béla csak addig jó hasonlat, amíg felfejlesztette Veresegyházát.
A "viszonlag korrwekt"-nek nem kicsit, n a g y o n ellentmond, hogy perek sorozatában kell védekeznie. Szadának - ahol polgármester Vécsey László országgyűlési képviselőn - a csatornázásra befizetett összegét simán Veresegyházán hasznositotta. Szadán a mai napig bánják azok, akik befizették a csatornázási dijat, és fizetik a szippantás összegét.
Veresegyháza úgy eladósodott, hogy potenciális polgármesterjelölt nem is indul Pásztor Béla ellen.

Én szeretném, ha falu maradna. Ha már a valóságban nem falu, legalább a nevében maradjon az.

F.A.

Hozzászólás időpontja: 2012.04.25 17:51

Heeej, mit tudnék kezdeni 400 öl telekkel!!!! vidóka

Hozzászólás időpontja: 2012.04.25 14:22

Kedves H.G.!
Nem hiszem, hogy Budapestnek be kell szippantani Csömört. Azért járnak a csömöriek a nagyvárosba dolgozni, mert itt nincs megélhetést adó munka. Most nem a kiköltözőkről beszélek, hanem az "őslakósokról" és leszármazottaikról. Amennyiben a jelenlegi lehetőséget kihasználva valaki komolyabb zöldségtermelésre adná a fejét, vagy állattartásra, akkor csak az értékesítés miatt kellene bemenni Bp.-re. Adott esetben jobban járna mint a városi munkahellyel. Arról nem is beszélve, hogy a csömöri nagy konyháknak sem kellene a nagybani piacról vásárolni, mikor helyben meglenne minden.
A városiasodó lakásépítkezés "áldásait" pedig már tapasztalhatjuk a besűrűsödő lakótelepecskékkel. A házak szinte összeérnek, a parkoló autók miatt egyre nehezebb a közlekedés, olyan helyekre is építkeznek ahol a régi józan világban még tyúkól sem volt, lassan megoldhatatlan a felszíni víz elvezetése, a csatorna kapacitása megtelik és miből lehet bővíteni, a zsúfoltság lassan eléri a budai Farkasrétet, ami tényleg a városi lét katasztrófája. Hát erről kellene lemaradni. A városi rang kötelezettségei nem biztos, hogy megérik a látszólagos előnyöket. A pályázatok emlegetése veszélyes. Miből telik az önrészre? Az előző vezetés befutott ebbe a csapdába! HÚSZ ÉVRE ELADÓSODOTT A FALU! Még nagyobb baj kell???? Veresegyház? azon az áron? Csak azt ne!
Á.I.

Hozzászólás időpontja: 2012.04.24 12:14

Á.I.
Szerintem ez csak a vidéki, ne Budapest mellé épülő falura igaz, azok az igazi falvak. 30 km körzetben Budapest beszippant.
Csömör régóta alvófalu, olyan mint Budapest egy kerületet, szinte mindeki Budapestre jár dolgozni, bevásárolni, ami ellen nem lehet tenni 1 km-re van szinte Budapest. Aki nyugalmat és nem rohanást akar az vidékre költözik nem Budapest szomszédságába.

Sokat járok pl. Szurdokpüspökire 70 km-re Budapestől, az igazi falu a Mátra aljában. Szinte mindenki köszön egymásnak és ismeri a másikat. Az emberek sokszor nettó 90 ezer Ft-ért dolgoznak három műszakban rendkívűl nehéz munkát, és ha hazamennek mellékesként állatokat tartanak és földet művelnek, vagy a földből élnek és kevésbé idegeskednek. Mindekinek van a határban 1-2 hektár földje ez az alap. Még a 80 éves nénik is földet művelnek, állatot tartanak.

Egy Csömör ami alvó, átjáróközség már régóta hasonlóan mint Érd, Pécel, Budakalász, Vecsés, Kistarcsa stb. sohasem lesz már ilyen.
Ezen kár is bánkódni és Budapest beszippant.
Szerintem Veresegyház lehet a példa ami nem ragaszkodott a falusi jelleghez, inkább a városi rangot kihasználta arra, hogy ne kelljen ingázniuk az embereknek budapestre, hogy minél több dolgot Veresegyházon is el lehessen érni.

Ezek egy részére nem, vagy kevésbé pályázhat pl. kisebb hivatalok, bölcsöde, ipari park ha nincs városi rangja . Veresegyház 17000 fős város és mégis jobban falusias a hétvégi vásárokkal, hagyomágyőrzéssel, mint Csömör, annak ellenére, hogy ingyentelekkel hívogatták a Budapestieket, hogy költözzenek ki.

Mondjuk ott nagyon sok nagyvállalat munkahely van helyben pl. Pharmavit, GE repülőgépalaktrész gyár és egy csomó nemzetközi gyár ahol a fiatalok el tudnak helyezkedni és így nem kell ingázni Budapestre.
Ehhez kellett Pásztor Béla vagy 20-30 éven keresztül ügyes, viszonylag korrekt polgármestere, korábban tanácselnöke volt Veresegyháznak.
És hiába van városi rangja élhető hely, mert azon dolgokra koncentrált amik az élhetőséget, javítják és emiatt nem kell ingázni. Pl. úszható tavak, strand, minél több munkahely, medvefarm, legkorszerűbb nyugdíjasotthon, egézségközpont stb.

H.G.

Hozzászólás időpontja: 2012.04.23 15:31

A városi ember gyakran ideges, nem tudja kipihenni magát az ottani környezetben és elköltözik az agglomerációba a nyugodtabb falusi környezetbe. Mi pedig a nyugodt falusi környezetet akarjuk hektikus városivá változtatni???
Településünkön a dolgok már eddig is egyre inkább rossz irányba fordulnak. Növekvő (száguldó) autóforgalom és zsúfolt építkezések. Panel 10. emeletről kiköltözik a városi lakó és attól kezdve baj, hogy ugatnak a kutyák, meg gazdasági állatok vannak!! TŰRHETETLEN, HOGY FALUN ÁLLATOK VANNAK! És sajnos az állattartási rendelet egyre inkább ezt az idiótizmust szolgálja ki.
Wolf Schneider: Városok Urtól Utópiáig (1979) c. könyv előszavában olvashatjuk "A város az a világ, melyet az ember a maga számára épít. Különös, beláthatatlan következményekkel terhes folyamat, hogy az ember a természet elpusztításán fáradozik." További két idézet ebből a könyvből: Bismark nem rokonszenvezett a városokkal:"Bátran kimondom, hogy... a nagyvárosok lakósságában nem bízom: nem látom ott az igazi porosz népet" Végül a jövő várostervezéséről olvashatjuk "Több építész azt javasolja, hogy a zöld felületek ne steril parkok, hanem mezők és legelők legyenek, amelyek a város élelmiszer-szükségletének egy részét is kielégítenék."
Igen a város eltávolítja az embereket egymástól, a természetet rombolja és egyre zsúfoltabb, rosszabb környezetet kínál. Nekünk még megvan a lehetőségünk a mezőkre, a legelőkre az élelmiszer-ellátás egy részének biztosítására. Miért kellene ezt feladni?? Az ideális 400 négyszögöles telkeket már megfelezték legtöbb esetben. A városiasodás irányába forduló építkezések egyre több háztetőt, betonfelületet produkálnak aminek következtében egyre több és nagyobb esővíz ár keletkezik. Kár lenne ezt a tendenciát folytatni! Inkább vissza az eredetekhez: tágas kertek, haszonállatok, kutyaugatás, kakaskukorékolás, tehénbőgés, és jól tartott állatok környezetéből egészséges istállószag.
Á.I.

Hozzászólás időpontja: 2012.04.21 11:43

"egy település városi rangot kapott a fejlettsége okán"

>> >> Pálháza 1038 fő (453 M Ft), Őriszentpéter 1187 fő (374 M Ft), és város mindkettő.

"Szerintem egyébként egyértelmű, hogy a városi rang csak előnyökkel járhat."
>> >> JárHAT. Ebből Kistarcsán semmit nem tapasztalunk.

A pályázatok egy részéből a városok, illetve a 10.000 fő feletti települések ki vannak zárva.

Hozzászólás időpontja: 2012.04.13 19:59

Itt valami elírás van. A törvény szerint éppen hogy a választás évében nem lehet várossá nyuilvánítást kezdeményezni. Nyilván azért, hogy egy ilyen fontos fejlesztési kérdés ne legyen túlságosan is au aktuálpolitikai viták része.

Szerintem egyébként egyértelmű, hogy a városi rang csak előnyökkel járhat. Ez ugyanis nem keverendő össze a városi jellegű településekkel. Ki hallott már olyat, hogy egy település városi rangot kapott a fejlettsége okán, és hirtelen elkezdték volna ezután a nyugodt, csendes településrészeket felszámolni? Mi köze a városi tangnak a település szerkezeti vagy szabályozási tervéhez, vagy akár az állatartási rendelethez, amik ilyen kérdéseket szabályoznak? Ez nagy butaság. A kettőnek semmi köze egymáshoz. A városi rang igenis hozhat előnyöket és nem csak presztízsben. Hátrányt semmit.

Hozzászólás időpontja: 2012.04.13 14:06

Nem kell választási évnek lennie. Lásd Kistarcsa:
85/2005. (VI.29.) KE határozata városi cím adományozásáról.
Szavazat: Maradjon falu.

Hozzászólás időpontja: 2012.04.13 13:10

A népszavazást támogatom, szavazatom a nagyközség maradjon!
M.

Hozzászólás időpontja: 2012.04.12 19:07

Városi cím odaítélésére minden évben sor kerül, nem csak választási években. Az viszont igaz, hogy az éppen hatalmon lévő párt(koalíció) a saját szája íze szerint ítéli oda a címeket (van olyan "város" Magyarországon, amelynek 2000 lakosa sincs, de város, mert amikor azzá nyilvánították, éppen az ő csókosaik voltak hatalmon. Ez pedig többek között azért is lehetséges, mert az előttem szóló által idézett törvény minden, csak éppen nem tételes szabályozás.

Hozzászólás időpontja: 2012.03.06 10:30

Az 1999.évi XLI.tv. 15,16 és 17.§-i tételesen foglalkozik a várossá nyilvánítással kapcsolatos feladatokkal, amellyel a helyi önkormányzat tisztségviselői és képviselői tisztában vannak. Bizonyára megvárják a 2013.január 1-jén életbelépő önkormányzati törvényt,amely a várossá nyilvánítással kapcsolatot feladatokat újra szabályozza. Idő bőven van, mert a városi cím odaítélésére mindig a választás évében kerülhet sor. Mint Csömörön született állampolgár a képviselő-testületnek javaslom, hogy a terveit valósítsa meg és ne hátráljon meg a negatív hozzászólásoktól. Igaz azok is lehetnek sok esetben építő jellegűek.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.29 13:10

Nagyon jók az érvek a népszavazás mellett, de csak megjegyezném, hogy akkor a következő cikknek nem a gyűjtsünk a zeneiskola tetőszerkezetének felújításáról kellett volna szólnia. Hisz van pénz mindenre.
Sz.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.28 19:42

A népszavazással nem lehet megvárni egy következő, országos választást, népszavazást? Mert akkor biztosan töredékébe kerülne.
Halász Gergő

Hozzászólás időpontja: 2012.02.28 15:41

Vidóka beírásához csak annyit tennék hozzá, hogy - sajnos! - nem véletlenül tartja a mondás: rossz szomszédság török átok...
Hasonlót sajnos már én is tapasztaltam, amikor az egyik szomszéd - mondván hogy szerinte sokat ugat - meg akarta mérgezni a kutyámat! (Szerencsére egy másik szomszéd és egy családtagom éberségének köszönhetően időben közbe tudtam lépni, s így néhány napos lelkiismeretes állatorvosi kezeléssel megúszta a dolgot. A szomszéd meg azóta nem nagyon jön még a kerítésünk közelébe sem, miután "elbeszélgettem" vele erről-arról...) Na igen: én erre azt mondom, hogy ha macska lenne, akkor nyávogna - bár ki tudja, lehet, hogy a mostanit (mert a fentebb említett jószág azóta sajnos jobblétre szenderült) beiratom egy "nyelvtanfolyamra", hogy megtanulhasson "macskául", hátha az nem zavarná annyira az illető hölgyet... Azonban azt is tudni kell, hogy egy kutya soha nem ugat ok nélkül!
Jómagam idestova több mint 30 éve élek Csömörön, és valahogy sosem tudnám magam elképzelni panellakóként (persze sosem lehet tudni, mit hoz a jövő). Kutyám mindig is volt, korábban tyúkok, kakas, sőt egyszer még a Vidóka által említett nyuszi is élt velünk, úgyhogy az állattartás mindig is az életem része volt - és nem is nagyon akarok ezen változtatni. (És rossz szomszédok városban is akadnak!)
Az pedig, hogy Csdömör nagyközség marad, vagy város lesz, jelen helyzetben szerintem édesmindegy - és vannak jelenleg ennél jóval fontosabb megoldandó kérdések a településsel kapcsolatban -, de ha úgy alakulna a helyzet, akkor a népszavazás kiírását mindenképpen támogatnám a kérdésben.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.28 10:42

Két megjegyzésem lenne: az egyik, hogy Istent nagybetűvel írjuk. Még ha nem vagy vallásos, akkor is, mert tulajdonnév. A másik, hogy engem nem zavarnak a "falusi hangok és illatok", de azért van ami túlzás.
Az egyik, amikor a falu főutcáján sétálva orrfacsaró sertsólszagot érzek. A másik, amikor hajnali fél ötkor rendszeresen zárt ablakok mellett (!) arra ébredek, hogy a szomszédom kakasai olyan hangerővel kukorékolnak megállás nélkül, hogy az a dobhártyámat hasogatja. Pedig nem vagyok egy idegbeteg vagy paranoid típus.
Kistigris.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.20 08:29

Kedves Őslakó! Sajnos a kakas már most sem szólhat olyan környezetben, ahol a jó isten tudja honnan jött új szomszédok ki nem állhatják a falusi milliőhöz tartozó hangokat, ne adj isten illatokat. Engem az utóbbi három évben négyszer jelentettek fel, elősször azért, mert "büdösek a nyulak", aztán meg azért, mert zajosak a libák. Minden esetben volt helyszíni szemle, amely nem tárt fel hiányosságokat, azaz az állatok a hatályos rendeletek szerint vannak tartva. Ne gondoljon senki nagygazdaságra, 5-6 nyúl, illetve 3 liba miatt volt a "galiba". Azonban az állattartási törvénynek van egy olyan "gumirésze", miszerint senki nem tarthat úgy állatot, hogy az másokat zavarjon. És itt be is zárult a kör. Fenti szomszéd macskája rendszeresen rendezkedik a mi portánkon, de nekem még soha nem jutott eszembe, hogy ezért kiverjem a balhét, és ezután sem fogom valószinüleg. Tudomásul veszem, hogy a macska ilyen. Imádja hajkurászni a szomszéd kiscsibéit, és felzabálni a teraszra kitett ételt. Kár,a szomszédaim nem ezeket az elveket vallják. Most az egyik árulja a házát, és én új reményre kaptam, hátha nem paranoid emberek jönnek a helyükre. Mindenesetre kiteszek a kerítésre egy táblát: VIGYÁZZ, AZ INGATLANON HÁZIÁLLATOK IS LAKNAK! vidóka

Hozzászólás időpontja: 2012.02.19 15:50

Szerintem pont ez a lényeg a népszavazásban, hogy az emberek többsége ha dönt előtte tájékozódik az ügyben és begyűjti az összes lehető információt, megvitatja a szomszédjával még ha az ellentétesen véleményen van is meghallgatja az ellenéreket.
És ha így tesznek az emberek akkor általában jól döntenek. Én szerintem ha egy szavazáson ha 8 önkormányzati képviselő helyett 10 ezer ember véleménye érvényesül az általában jobb hosszútávon, akármilyen felkészültek is a vezetők.
Ha több ember aktívabban részt vesz több hosszútávú döntésben az általában jobb, még ha bonyolultabb, lassabb is a döntési folyamat. Mert az állampolgárok, lakosok jobban azonosulnak a döntésekkel és így azok végrehajtását is jobban, aktívabban támogatják.
G.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.15 11:59

Az igaz, hogy rengeteg pénz folyik el haszontalan dolgokra, ez benne van a pakliban, hisz ha döntenek, valamiről az csak később derül ki, hogy megérte vagy sem.
Nekem sem tetszik, hogy újabb területeket mérnek ki, de ez is csak a több adóbeszedésről szól. A befolyó pénzből nem így kéne kinéznie Csömörnek, nagyon elkeserítő a látkép, lesújtó, rendezetlen, koszos, elhanyagolt, nem vigyáznak az emberek a máséra, ez az elmúlt 20 év eredménye, és ebben a másfél évben sem változott.
De mi van a területi konzultációval, csak egyszer volt Budán kutyavásár? Az már az Ő szabadidejükből megy külön juttatás nélkül és sokáig elhúzódik, esetleg nem bírják a személyes konfrontációt?
A népszavazásról kettős véleményem van, lehet jó is, de a másik oldala, hogy a vezetőség lerázza magáról a felelősséget azzal, hogy Ti akartátok.
Pedig megszavaztuk a bizalmat és azt, gondoltam felkészültek, értenek hozzá azért indultak a választáson. Az hogy Csömörnek jó a városi cím azt Nekik kéne eldönteni. Mert nem csak annyiról szól, hogy rosszul hangzik a Csömör Nagyközség.
Sz.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.11 19:12

Fékezni lehetne a lakosságnövekedést, de teljesen megállítani nem a dolgot, azért külterületen is sok ház épül és élnek ott is életvitelszerűen.
De erről is lehetne vélemény-nyilvánító népszavazást tartani.
Akarjuk-e hogy a következő 5 évben történjen újabb belterületté átminősítés? Én nemmel szavaznék.

Különben a Kádár rendszer egyik legnagyobb hazugsága volt amellett, hogy az egypártrendszer a demokratikus intézmények, kontroll nélkül (pl. szabad választás, népszavazás) sokkal olcsóbb, mint a demokrácia a versennyel, népszavazással (buta nyugati államok!!). Rövidtávon 1-2 év persze úgy tűnk igaz, de hosszútávon: láttuk a szocializmust "eredményeit" nem volt igaz.

G.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.10 16:53

Ami a népszavazást illeti, szerintem sokkal több elmeny felesleges dolgokra, mint amibe egy népszavazás kerül.

Nagyközségünk további növekedésével kapcsolatban pedig segítsen valaki megérteni: Miért kell folyamatosan újabb és újabb területeket belterületté nyilvánítani? Ha ezt nem tenné az önkormányzat (az előző is meg a mostani is), akkor szerintem nagymértékben fékezni lehetne a lakosságszám növelését.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.10 07:56

Kedves Sz.!

Nem csak Svájc tart önkormányzati népszavatazásokat rendszeresen. Franciaország, Anglia, Hollandia, Dánia, Svédország, Norvégia, Belgium, Ausztrália stb. Ezekben az országokban sem sajnálták a pénzt a népszavazásokról, mégsem tette tönkre őket. És ott is voltak válságok pl. a 70-es években az olajválságot szinte katasztrófaként élték meg. Szerintem nem kell spórolni a pénzt attól hogy 10-15 évente Csömörön népszavazást tartsunk a község életét hosszú távon meghatározó kérdésekről. Pl. egy francia ismerős mondta, hogy amikor ő egy b 160 fős faluban élt mindenki ismerte egymást mégis sokszor volt önkormányzati szavazás fontosabb kérdésekeben.

Ha nincs népszavazás az azért kényelmes az embereknek mert nem kell dönteni. És utána lehet szidni az önkormányzatot mert nem úgy döntöttek ahogy mi gondoltuk. Ez valamennyire egy kényelmes álláspont.

Persze ha nagyon drága tényleg nincs rá most forrás és az önkormányzat jól bemutatja, hogy mi az előnye/ hátránya a döntéseknek akkor most a nehéz anyagi helyzetben tényleg nem érdemes népszavazást csinálni, bár azért ez nem ugyanaz.
Szerintem az hogy ha az embereket bevonják a döntésekbe és azért a szavazás előtt megvitatják az érveket/ellenérveket egymás között mielőtt döntenek. ÉS akkor biztos hogy jobban azonosul a döntéssel még ha nem is az lesz az eredmény mint amit várt. És ha jobban azonosul a döntéssel jobban támogatja és betartja azt.

Ha nincs szavazás akkor az emberek többsége magyarországon nem is foglalkozik részletesen egy kérdéssel pro és kontra érvekkel, mert úgy is eldöntik felettünk én úgy sem szólhatok bele, minek erőltessem magam! Vagy jönnek az döntéshozók ismerősei rokaonai aki befolyásolhatják a döntéseket és akkor mindig ezeket az okokat keressük a döntések mögött. Legalábbis én sajnos sokszor alapból így gondolkozom ha nem értek egyet egy döntéssel.

G.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.10 07:07

Kedves G. !
Óva intem a Svájccal való példálózással, egyszer én is tettem, de lehurrogtak, hogy ne merjük magunkat összehasonlítani.
Átgondoltam és igaza volt az illetőnek. Ott hagyják élni és megélni az embert, de ahhoz olyan szabályozás, betartatás és betartás is kell, ami itt 1000 év múltán sem lesz. Csak egy példa tőlük, ott a 30-as sebesség jelző táblánál LEGÚJABB sportautó betartja a sebességet és még az irányjelzője is működik kanyarodáskor „milyen érdekes!?”.
Sz.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.09 20:31

Lehet kicsit félreérthető voltam. Nem az a problémám, hogy városnak szeretnék Csömört, hanem az, hogy népszavazással. Kérdezzék meg a lakosok véleményét, de más formában és valóban az önkormányzat döntsön, mert ők tudják mérlegelni, hogy ez mennyire érdeke a településnek. Az biztos, hogy Csömörön nagyon magasak az adók, itt mindenből a meghatározott „plafont” kell fizetni, nem segítik a vállalkozókat. Ez így volt és így is maradt.

Sz.

(De ha lehetne, javaslom legyünk inkább önálló ország, hátha még nagyobb kedvezményeket kaphatnánk. :) )

Hozzászólás időpontja: 2012.02.09 19:55

Kedves G., kedves Sz.!

Kistarcsa 6 éve város. Nincs okmányiroda. Nincs bölcsőde. Nincs elég óvodai férőhely. Nincs elektronikus ügyintézés. Helyi hírek nem jelenhetnek meg a honlapon (pl. programok, új könyvek a könyvtárban, stb.)

A középiskola nem önkormányzati, az egyik korábbi általános iskola épületet bérli a fenntartó. A szerződés viszont azonnal felmondható.

3 db játszótér jut 13000 főre, mindez évi 2 mrd forintból.

Cs.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.09 13:48

Mint őslakosnak nekem is elsőre reflexből az a válasz ugrott be, maradjon Csömör falu, nehogy város legyen! A nosztalgia jó dolog, ám a változást is tudomásul kell venni. A negatív hatások ellen lehet küzdeni, sőt, ki-ki a saját kis környezetében tegye is meg, amit tud. Pl. köszönjön! :) Viszont meggyőződésem, hogy a várossá alakulás-nagyközség témában objektív alapokon kell dönteni, "egyszerűen" összeírni az összes várható pozitívumot és negatívumot és ennek alapján döntést hozni. (A presztízs nem lehet szempont szerintem..) Hangsúlyozom, nem az egyéni érdek, hanem a közösségé a döntő, persze mérlegelve és súlyozva a közösségi és lakossági előnyöket-hátrányokat! Az ehhez szükséges információkhoz a polgármesteri hivatal jut hozzá a legteljeskörűbben, így elvárható, hogy a várható lakossági hangulatkeltés erősítése helyett a tényeket bocsássák rendelkezésünkre. Jónak tartom, hogy van lehetőség "közös gondolkodásra", folytassuk is tovább, kíváncsian várom a többiek véleményét. VNE

Hozzászólás időpontja: 2012.02.09 11:33

Kedves Cs,!

Jelzem, hogy Kistarcsának van középiskolája is!

Sz.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.08 13:26

Kedves Sz.!

Persze ha semmi előnye nincs a várossá minősítésnek akkor sok értelme nincs a procedúrának, de az sem jó ha pl. 20 ezerre nő Csömör és ragaszkodunk ahhoz hogy mi falu vagyunk ez elég fura és nevetséges.
Attól még hogy falu marad Csömör, ha jól tudom nem lehet korlátozni a lakosság növekedését, bár jó lenne. Tehát ha falu nagyközség marad annak sem biztos hogy van előnye.
Ha jobban kiépül sok olyan városi funkció pl. önkormányzati ügyintézés, okmányiroda, állandó rendőrség, bölcsöde ami miatt máshová kell menni akkor csökken az alvófalu jelleg Csömörön. Pl a 16 ezer fős Veresegyház, ami hiába lett város megmaradt a falusi jelleg és úgy hallottam szeretnek az emberek ot élni. Attól még hogy Veresegyház város, megmaradt a hétvégi kirakodó vásár amikor sokszor autóval alig lehet közlekedni a központban.

Nem tudom mennyi pontosan a népszavazás költsége, jó lenne tudni ha 5-10 millió alatt van és van minimum 4-6 olyan kérdés amit fel lehet tenni és 10-20 évre meghatározza Csömör életét, a jövő generáció életét akkor érdemes népszavazást tartani.

Szerintem jobb ha az emberek vállalják ezekért a döntésekért a felelősséget. Az önkormányzatot és a vezetést könnyű szidni, de nem is olyan egyszerű a döntés, sok információt kell figyelembe venni.

És szerintem az meg biztos, hogy igaz, hogy ezt a pénzt másra sokkal hasznosabban lehet költeni (játszótér, park, útfelújítás).
Ott volt a kommunizmus 45 évig "spóroltak" a népszavazáson és egyáltalán az országos szavazáson, a demokratikus intézményeken, mégsem a szocialista országok lettek a legjobbak Európában.
És ott van Svájc ahol a legkisebb dolgokról is népszavazást tartanak 100-150 éve és ezért sok a népszavazás, és nem sajnálták amikor még rosszul ment a gazdaság a pénzt a népszavazástól.

G.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.08 09:24

Kedves Sz!

A népszavazás a népképviseleti demokrácia egy alapvető megnyilvánulási formája. Ha már országos szinten jelenlegi pártunk és kormányunk el akarja lehetetleníteni az emberek véleményének ilymódon történő kifejezését, legalább helyben, a saját ügyeinkben dönthessünk az irodájukban ülő bürokraták helyett.

Kistigris

Hozzászólás időpontja: 2012.02.08 08:51

Kedves Cs!

Maximálisan egyetértek hozzászólásoddal.

Kistigris

Hozzászólás időpontja: 2012.02.08 08:42

Kedves Hozzászólók!

Faluként (községként) több pályázat van, mert "hátrányos helyzetű". Városként már nem lenne az.

Ne legyen bővítés, mert az infrastruktúra (pl. oktatási intézmények) nem bírja el.

Az Erzsébet / Kistarcsai utca ne legyen leaszfaltozva, így is rettentő az átmenőforgalom:

http://www.csomorihirek.com/hirmozaik-110925martaszfalt.htm 
--> a kommentek között

Az embereket be kellene vonni a döntéshozatalba.

Nem tudom, hogy Csömörön hogyan zajlik, de kistarcsán
- az előterjesztések nem publikusak,
- a jegyzőkönyv mellékletek, beszámolók nem publikusak
mindezt sajnos az önkormányzati törvény lehetővé teszi.

Remélem, Csömör nem követi a szomszéd falu példáját.

Városban szólhat a kakas, ha időzítve van. Tarcsán már ment panasz a hivatalba, pedig a címerben is kakas van. :)

Várossá nyilvánításhoz
Középiskola nem kötelező, bölcsőde nem kötelező. Kistarcsán egyik sincs, sőt 1 db óvoda és 1 db ált. iskola van.

Cs,

Hozzászólás időpontja: 2012.02.07 20:56

Csömör megnevezése hivatalosan nagyközség és nem falu.
Szerintem elég sok embert érint Csömörön az iparűzési adó is és az abból befolyó összeget mire herdálják el.
Nem tudom, miért kell olyan sokszor szaladgálni a polgármesteri hivatalba, hogy nehéz átmenni Kistarcsára? Megjegyzem, én Gödöllőre járok, ha van valami ügyintézésem, de mivel ez nem mindennapos dolog így nem zavar.
Hogy jön ide a pécsi népszavazás? Csak felvetődött bennem, hogy ki fizeti, de mindegy is, mert mindenképpen az adófizetők pénzét használják fel.
A vélemény meg az, hogy nem népszavazáson kéne eldőlnie annak, hogy város legyen Csömör, elég sok kritériumnak kellene megfelelni azt, hiszem középiskolát is kéne prezentálni, de ezeket a polgármesteri hivatalban dolgozók tudják jól megítélni. A népszavazás kidobott pénz ebben a témában.
Akár hogy is lesz, Csömör már nem olyan, mint gyerekkoromban, az a miliő már nincs meg.
És igen! Nem ártana a járdákat takarítani a hótól, pl. az is összehozza egy kicsit a lakosokat.
És nem kérünk több körforgalmat!!!!
Ja, igen! A KAKASNAK MINDENKÉPPEN MARADNIA KELL!!!! :)

Sz.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.07 18:55

Teljesen egyetértek azzal, aki azt irta, hogy

"Csömör a falusias jellegét már rég elvesztette, attól a pillanattól kezdve, mióta keresztülnéznek egymáson az emberek."

Javaslataim:
1. Nosza, rajta, kezdjünk el köszönni egymásnak, boltban, postán, utcán.

(Én elkezdtem a saját utcámban (óflu) - kudarcot vallottam. Hiába vagyok idősebb, még csak nem is fogadják a köszönésemet! A gyerekek megilletődve köszönnek vissza - néha. Ilyen lelkülettel, akár falu, akár város: RIDEG XXI. századi valóság!)
Sajnálom, hogy ide jutottunk.

2. Söpörjük el a havat a járdáról, mint régen.
Régen,akinél nem volt eltakarítva a hó, számíthatott egy-két epés megjegyzésre. És nem vágott vissza, hanem másnap ő volt az első, aki elsöpörte a havat. Reggel a fél 7-es hévre sietve nem kellett hóban téblábolni, elsöpört járdán értem fel az állomásra.

3. Minden héten szombaton régen felsöpörtük az utcát, kigereblyéztük az árkot, hogy a víz el tudjon folyni. Ja, és nem mentünk fel az önkormányzathoz (tanácsházára), hogy nem folyik el a víz az én utcafrontomon, küldjenek valakit....

Nem sok dolgot sírok vissza a múltból, de ezt határozattan visszasírom.

Végül:
A VÁROSBAN SZÓLHAT-E MAJD A KAKAS???

Óslakó

Hozzászólás időpontja: 2012.02.07 15:15

Kedves Sz.!

Ahogy leírták a cikkben pár előnye lehet a várossá nyilvánításnak, pl. nem kell minden apró ügy miatt Kistarcsára menni. Ugyanis ha a járasi vagy milyen új rendszer beindul akkor Csömörön alig lesz lakossági ügyfélszolgálat.
Attól még, hogy falu marad tovább növekedhet a lakosság, elmút 6-8 évebn Csömör lakóssága közel megduplázódott, hiába falu a neve. Az újabb terület belterületté nyilvánítása esetén rövid időn belül 13 ezer főr bővülhet a lakosok száma.

És ha jól értem a város esetén vanak kötelező szolgáltatások pl. bölcsőde, óvoda és egyéb közszolgálati funkciók, amire plusz forrásokra lehet pályázni, amire a falu esetében nem lehet.

Ha több olyan kérdés van, ami sok ember érinthet akkor jobb ha népszavazás van, mint ha az önkomrányzat pár ember véleménye ismerősök meggyőzőereje, vagy esetleg egy falugyűlésen ki a hangosabb elvek alapján dönt.

A népszavazás nem lehet olyan drága, mint egy nagyvárosban, mert Csömörön 10 ezren laknak gondolom költségben is mondjuk egy pécsi népszavazásnak a 20-ad része a lakosságarányok alapján.

Véleményem szerint az alábbi kérdésekben kellene népszavazást kiírni:
1. Csömör kérelmezze-e várossá minősítését?
2. Az Erzsébet utca folytarásaként le legyen-e aszfatozva a Kistarcsa, Auchan felé vezető út? (az új rendszer miatt a legtöbb ügyintézés miatt Kistarcsára kell menni vs Kistarcsáról megnő az átmenő forgalom)
3. A jelenlegi horgásztavon nyáron lehessen-e fürdeni? (ha ez megoldható úgy hogy a horgászat megmaradjon)
4. Bővüljön-e a falu Rétpótlék felé? (ha engedélyezett az beépítés a falu létszáma rövid időn belül újabb 2000-3000 fővel nőhet)
Mondjuk szerintem elég fura ha Csömör 13000 főre bővül és továbbra is falu marad.

A népszavazás azért jó szerintem mert az emberek jobban be vannak vonava döntésbe és mivel dönteni kell általában jobban belefolynak az ügyekbe és több infromációt szereznek vitatkoznak az adott témáról, Meg az önkormányzat a civil szervezetek, a egyesületek is próbálnak információkat átadni a témával kapcsoaltban és akkor tiszábban látja mindenki mi miért történik Csömörn mi az előnye hátránya a döntésnek.

G.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.07 09:26

Úgy vélem, hogy Csömör a falusias jellegét már rég elvesztette, attól a pillanattól kezdve, mióta keresztülnéznek egymáson az emberek.
1. A népszavazást ki finanszírozza? ( Ezek szerint van pénz Csömörön!)
2. Olcsóbbak lesznek a közüzemi szolgáltatások?
3. Kisebb lesz az iparűzési adó mértéke?
4. Nem emelik az építményadót?
5. Visszakapjuk a csatornahálózat kiépítésére befizetett összeg 2/3- át?
Ha ezek közül legalább háromra igen a válasz, szavazás nélkül jöhet a városi rang.
Ez a népszavazás is annyira értelmetlen és kidobott pénz lenne, mint a körforgalom (azt köröztetném benne egész nap, aki kitalálta és megcsinálta, ÉLETVESZÉLYES!).
SZ.

Hozzászólás időpontja: 2012.02.07 08:38

Kistigris: Ha ez így van, akkor természetesen maradjunk zsákfalu és a lényeg a ZSÁK-on van! SR

Hozzászólás időpontja: 2012.02.07 08:07

Elsholtz László véleményével 99%-ig egyetértek.
Az 1 % eltérés: mi 11 éve költöztünk ki.
Pg

Hozzászólás időpontja: 2012.02.07 06:04

Ha jól tudom, ma már a városi "ranggal" nem jár semmilyen plusztámogatás, sőt, még objektív kritériumai sincsenek az odaítélésnek, arról egy bizottság dönt. Ezért maradjunk csak falu.

Kistigris

Hozzászólás időpontja: 2012.02.06 15:56

Első reakcióm, hogy maradjon falu DE valószínű, h sok olyan előnyt nem tudunk megkapni (pld támogatások, pályázatok stb) ha falu maradunk. Ha a falusias jelleg megtartható és a zsákfalu/város maradhatna, akkor mindenképp elgondolkodtató a városi rangra emelés...SR

Hozzászólás időpontja: 2012.02.06 13:20

1) MARADJON FALU CSÖMÖR! Nem azért költöztem ki 12 éve Budapestről, hogy újra városban éljek.
2) A népszavazást messzemenőkig támogatom
3) Maradjon meg a zsákfalu-jelleg, így is túl nagy az átmenő forgalom

Elsholtz László

Hozzászólás időpontja: 2012.02.06 08:27

Kívülállóként örülnék, ha falu maradna.
Csaba

Hozzászólás időpontja: 2012.02.05 18:12