Egyeztetések |
|||||
A Csömörön áthaladó M0-s szakasz hiányosságairól jelenleg mind a csömöri és a Budapest XVI. kerületi önkormányzat, mind a civil szervezetek egyeztetéseket folytatnak – együtt és külön-külön is. A Csömöri Civil Egyesület által decemberben megrendezett, eddigi utolsó M0-s fórum után február hónapban, szintén az egyesület kezdeményezésére a két szomszédos önkormányzat és négy civil szervezet közös megbeszélést tartott a sashalmi polgármesteri hivatalban.
A főbb követelések között szerepel a zajvédő fal megemelése és egyes helyeken történő pótlása, a felüljáróknál lévő hiányos földtöltések betömése, sebességkorlátozás a kisebb zajterhelés érdekében, valódi véderdők telepítése. Egyelőre az M0-s keleti szakasza csak ideiglenes forgalomba helyezési engedéllyel rendelkezik. Az önkormányzatok és a civilek ebben is bíznak, amikor követeléseik sikeréről van szó. Mindenki szorgalmazza továbbá az M31-es, az úgynevezett gödöllői átkötés megépítését, amely várhatóan a legnagyobb zaj- és levegőszennyezést okozó tehergépjármű-forgalom jelentős részét elterelné az M0-s itteni szakaszáról. Az utat annak idején civil szervezetek javasolták a mostani szakasz alternatívájaként (tehát nem plusz útként, ahogy most megépül), átadása 2010-ben várható. Ide tartozó hír még, hogy jelenleg nem csak hogy végleges műszaki engedélye, de érvényes környezetvédelmi engedélye sincs az M0-s itteni nyomvonalának. A három helyi civil szervezet által indított, több éve húzódó bírósági perben márciusban hatályon kívül helyezte a környezetvédelmi engedélyt a Fővárosi Bíróság. A fenti környezetvédelmi követelések mellett a csömöri önkormányzat további beruházásokat is ki szeretne harcolni. Az egyik az ún. hármas számú bekötőút, amely a Laki sarkot (itt található a csömöri busz végállomása) kötné össze az M0-s szervizúttal. Az út nem az M0-s kapcsolódó beruházása lenne, hanem minisztériumi támogatásból épülne meg. Az építtető Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (ők építik az M0-st) és a volt Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes munkatársai részben vitatják az erről szóló szerződést, bár nem zárkóznak el az út megépítésétől. A közel egymilliárdos beruházást az állam állná, a tervezéssel és a terület kisajátításával járó költségeket (ez utóbbi több mint 150 millió Ft) a helyi önkormányzat. Egyelőre állami részről nincs döntés az ügyben, így nem tudni, mikor indulhat az útépítés. A másik, bár egyelőre nem túlságosan hangoztatott követelése a csömöri önkormányzatnak, hogy a Major útnál, a jelenlegi felüljárónál épüljön meg a lehajtó. Ezt korábban egy árpádföldi civil szervezet nyomására hagyták el, a várható jelentős forgalomnövekedés miatt. Jelenleg így a Csömörről és az Árpádföldről érkező autósoknak két és fél kilométeres szervizúton kell végigmenniük, ha rá akarnak hajtani az M0-sra. Az M5-ös felé haladóknak ez 5 kilométeres kerülőt jelent, az M3-as felé haladóknak pedig egy alacsonyabb rendű, és egyben lassúbb útvonalon való haladást. Ha végül mégis megépülne a csömöri-árpádföldi lehajtó, akkor lényegében fölöslegessé válna a milliárdos költséggel megépült szervizút, hacsak azt nem számítjuk, hogy ezáltal az itt tervezett ipari és kereskedelmi területek jobban megközelíthetőek.
HOZZÁSZÓLÁSOK: Az M0 Major úti lehajtója ellen nemcsak „egy árpádföldi civil szervezet tiltakozott”, hanem a Majorszegi dűlő lakói is. A Tímur út forgalom növekedése a közeli lakók zajterhelését elviselhetetlenné tenné, az út két oldalán lévő házak egy részénél a nehéz járművek miatt a házak falai már jelenleg is megrepedtek. A Tímur út forgalmának növekedése azt is jelentené, hogy a Tímur út és a Szlovák út keresztezésében állandósult dugó lenne, ez a fővárosba igyekvő nagyszámú csömöri autóst is hátrányosan érinti. Másrészt erkölcstelennek érzem, hogy a csömöri autósok kb. 10%-a (akik az M0-n Szeged felé mennek) sok száz lakó életkörülményeinek romlása árán takarítson meg 4-5 km-t. Dr. Mihálkovics Tibor 2009.06.18
|
