Csömöri Hírek

1991. március 24. A Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Minisztérium és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium munkatársai falugyűlés keretében lakossági tájékoztatót tartanak a csömöri Petőfi Sándor Művelődési Házban az M0-s körgyűrű északkeleti szakaszának tervezett nyomvonaláról. Ekkor szembesülnek egyértelműen a község lakói azzal, hogy ebben a térségben Csömör és Árpádföld között tervezik megépíteni a fővárosi elkerülő gyűrűt.

1991 nyarán megalakul az Árpádföldi Polgárok Érdekközössége nevű civil szervezet Budapest XVI. kerületében, amely folyamatosan tiltakozik az „A” nyomvonal ellen.

1992-ben megalakul a Polgárok Érdekszövetsége Csömör (PÉSZ) nevű helyi egyesület (elnöke Pozsonyi István), amely kezdettől fellép a községet érintő nyomvonaltervezetekkel szemben. A szervezet aláírás-gyűjtési akcióba kezd, s ennek eredményeképpen több mint hatszáz csömöri és árpádföldi lakos tiltakozik a csömöri közigazgatási területen történő körgyűrű tervezett építése ellen. (A PÉSZ négy évvel később megszűnik.)

1992. december 7. Több helyi civil szervezet (Csömöri Polgárok Egyesülete a Gyermekekért, Turnovszky István Kertbarát Klub, Under Csap Kulturális Ifjúsági Egyesület, Vállalkozók Csömöri Egyesülete), továbbá a Mátyás Király Általános Iskola Iskolaszékének és az SZDSZ helyi alapszervezete környezetvédelmi frakciójának vezetői közös nyilatkozatban tiltakoznak a Csömörön áthaladó nyomvonaltervezetekkel szemben, és követelik az azzal kapcsolatos tájékoztatási hiányosságok orvoslását.

1992. december 22. A főváros szomszédos, XVI. kerületének önkormányzati képviselő-testülete a Csömör és Árpádföld közötti („A”) nyomvonaltervezet mellett foglal állást.

1993. január 23. Bátovszki György polgármester és Vella Nándor képviselő a lakosság megosztottságára hivatkozva a kérdésben népszavazás kiírását javasolja. A csömöri önkormányzat képviselő-testülete végül Fábri István képviselő javaslatára elutasítja mindkét, Csömör közigazgatási területén áthaladó nyomvonaltervezetet. A testület 10 elutasító és 2 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett nem járul hozzá sem a Csömör–Árpádföld közötti („A” nyomvonal), sem a Csömör–Kistarcsa közötti („B” nyomvonal) megépítéséhez.

1993. március 2. Budapest XVI. kerületének önkormányzata Treer András alpolgármester javaslatára visszavonja a korábbi, „A” nyomvonalat támogató határozatát, és a tervek részletesebb kidolgozását kéri. Az elkövetkező években a testület többször is megerősíti ilyen irányú álláspontját.

1994–1998 között többen kifogásolják, hogy a képviselő-testület elutasító határozata ellenére egyrészt a község általános rendezési tervének koncepciójában szerepel az M-ás körgyűrű, másrészt Bátovszki György polgármester folyamatosan az autóút Csömör–Árpádföld közötti nyomvonalterve mellett foglal állást különböző újságokban és rádióadásokban.

1996. június 13. A képviselő-testület elfogadja a RODEN Mérnöki Iroda Kft. által készített környezeti hatástanulmányt – amelyben többek között Csömör–Árpádföld között mélyvezetésű szakaszt és további környezetvédelmi beruházásokat javasolnak –, de a nyomvonaltervezetekre vonatkozó korábbi elutasító határozatát fenntartja.

1996. augusztus 22. Többéves előkészítés után a képviselő-testület elfogadja a község általános rendezési tervét. Ebben – az általános rendelkezésekre hivatkozva – feltételesen szerepel az M0-s körgyűrűnek a Nemzeti Autópálya Rt. által, Csömör–Árpádföld között tervezett nyomvonala. Deák Miklós alpolgármester javaslatára a nyomvonal által érintett területeken teljes építési tilalmat rendel el az önkormányzat.

1997. december. A kerepesi önkormányzat egy lakott területtől távol eső, Kerepes–Gödöllő közötti nyomvonal szükségessége mellett foglal állást.

1998. január. A kistarcsai önkormányzat a Csömör és Árpádföld közötti „A” nyomvonalat támogatja. A kistarcsai képviselő-testület a későbbiekben úgy foglal állást, hogy készüljön egy környezeti hatástanulmány a Pécel–Gödöllő elkerülő útra is.

1998. június. A helyi alsó tagozatos iskolában több héten keresztül tekinthetik meg a helyi lakosok azt az újabb környezeti hatástanulmányt, amely az M0-s körgyűrű tervezett szakaszaira vonatkozik.

1998. június 8. Megalakul a Csömöri Érdekvédelmi Közösség (CSÉK). Az újonnan létrejövő szervezet egyrészt kifogásolja a hiányos tájékoztatást, és elutasítja a Csömört érintő nyomvonalterveket, másrészt javasolja a Gödöllő–Pécel elkerülő út megépítését, ami a későbbiekben bekerül a hivatalos koncepciókba. Ez utóbbi elképzelést – az „A” nyomvonal megépítésének szükségessége mellett – támogatja dr. Gémesi György gödöllői polgármester, a körzet MDF-es országgyűlési képviselője is.

2000–2001. A CSÉK aláírás-gyűjtési akciójának eredményeként közel 1 800 tiltakozó aláírás gyűlik össze a Csömör közigazgatási területen tervezett nyomvonaltervezetek ellen.

2001. december 13. Az önkormányzat képviselő-testülete 10 igen szavazattal, 2 ellenében a Csömör–Árpádföld közötti „A” nyomvonaltervezetet fogadja el, többek között a következő feltételekkel: a rákospalotai és a Timur utcai (árpádföldi) felhajtót is meg kell építeni, a beruházás költségére épüljön ki a felhajtókat és a községet összekötő út, a zaj- és légszennyezés káros hatásai ellen méretezett védelmet kell kiépíteni.

2001. november 13. Budapest XVI. kerületének önkormányzati képviselő-testülete – több korábbi elutasítás után – kis többséggel elfogadja az „A” nyomvonaltervet. A testületi határozatban több környezetvédelmi, és a körgyűrűvel összefüggő, közlekedési beruházást írnak elő. Az önkormányzat 2002 tavaszán már veszélyeztetve látja a környezetvédelmi beruházások megvalósulását, ezért a környezetvédelmi hatóságoknál követeli az erre vonatkozó feltételek betartatását.

2002. január 23. A Környezetvédelmi Felügyelőség – tervei szerinti utolsó – közmeghallgatást tart a budapesti Szerb Antal Gimnáziumban. Ennek keretében került sor a RODEN Mérnöki Iroda Kft. és altervezői által készített környezeti hatástanulmány ismertetésére, amelynek során a Csömör–Árpádföld és a Csömör–Kistarcsa közötti nyomvonalak összehasonlítására vonatkozó vizsgálatokat ismertették. Az „A” nyomvonalat támogató szakértői véleményt a jelenlévők többsége nem fogadta el, és a közmeghallgatás helyszíne ellen is kifogások merültek fel.

2002–2006 között a Csömöri Érdekvédelmi Közösség és az árpádföldi SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület folyamatosan bírálja a beruházás terveit, illetve annak előkészítését, és több alkalommal bírósághoz is fordul. Közben a hivatalos koncepciókba bekerül az M31-es út (Pécel–Gödöllő) is, de nem a Csömör–Árpádföld közötti „A” nyomvonal alternatívájaként, hanem csak mint újabb, a kamionforgalmat tehermentesítő út terveként.

2006. szeptember 21. A Fővárosi Bíróság a helyi környezetvédelmi szervezetek beadványának eredményeképp hatályon kívül helyezi az M0-s szóban forgó szakaszára vonatkozó építési engedélyt, és új környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatására kötelezi a Nemzeti Autópálya Zrt.-t. A munkálatok azonban ennek ellenére nem állnak le, és állagmegóvás címén a bírósági döntés ellenére is folytatódnak. Ezek után a máskor több hónapos, éves engedélyezési eljárást sikerült néhány hét alatt lebonyolítania a beruházónak, és immár újra érvényes engedélyek birtokában zajlik az útépítés.