Csömöri Hírek

Májusban lezajlott az óvodai beiratkozás Csömörön a Nefelejcs és a Kéknefelejcs óvodában, de már korábban lehetett tudni, hogy a 87 szabad helyre lényegesen több kisgyermeket szándékoznak beíratni a szülők. A mintegy másfélszeres túljelentkezés sokak számára megdöbbentőnek tűnt, hiszen még nincs két éve, hogy átadták az új „csodaovit”, amely a férőhelyek számát jelentősen megnövelte a korábbiakhoz képest.

A település nagy reményeket fűzött a hamar hírnevet szerző intézményhez, a szülők pedig méltán várhatták el a 400 millió forintos beruházással épült, új óvoda átadásától, hogy legalább egy évtizedre megoldja a férőhelygondokat. Hogyan lehetséges, hogy ez nem így történt?

A 2006/2007-es oktatási évben a KSH adatai szerint Csömör messze elmaradt az agglomeráció átlagától óvodai férőhelyek tekintetében. A két önkormányzati fenntartású intézményben és az egy magánóvodában összesen 228 óvodai férőhely volt, ami a KSH becslése szerint az óvodáskorú gyermekek mindössze 77%-ának napközbeni intézményi ellátásának biztosítására volt elegendő. Az új, 200 férőhelyes óvodaépület átadásával ez a szám jelentősen emelkedett ugyan, de még így is – annak ellenére, hogy Csömör az átlagnál jobb anyagi lehetőségekkel bír – elmarad az agglomeráció átlagától, ami 100 óvodáskorú (3-5 éves) gyermekre vetítve 119 férőhelyet jelent. (A gyakorlatban a nagyobb számú férőhely szükségességét indokolja az a tény, hogy egyre inkább jellemzővé válik az, hogy a gyermekek csak 7. életévük betöltése után kerülnek az óvodából az iskolába.) A 200 férőhely nem azt jelenti, hogy ennyivel nőtt a felvehető óvodások száma, hiszen az új épület átadásával egyidejűleg a Tompa Mihály utcai óvodát bezárták, mivel az épületet veszélyesnek minősítették (a tervek szerint ebbe az épületbe költözik majd át a községi könyvtár).

Úgy tűnik, a beruházás tervezésekor alulbecsülték az igényeket. A KSH elemzése alapján jellemzően azokon a településeken bizonyultak kevésnek az óvodai férőhelyek, amelyek 2001 óta a leggyorsabb népességnövekedést érték el – és mint tudjuk, Csömör ezek közé tartozik. A település lakosságszáma rohamosan növekszik, az újonnan beköltözők összetételére jellemző a kisgyermekes családok nagy aránya. A közeljövőben az önkormányzat terveiben újabb, nagy arányú belterületbe-vonások szerepelnek, ami várhatóan még inkább növeli az újabb óvodai férőhelyek iránti igényt.

Közismert tény az is (s már az új óvoda átadása előtt is ismert volt), hogy a Csömörön élők egy része nem rendelkezik állandó, bejelentett lakcímmel a településen, mégis – ha tehetik – itt veszik igénybe az intézményi ellátásokat. Könnyen elképzelhető, hogy közülük sokan bejelentkeznek annak érdekében, hogy gyermeküket felvegyék az óvodába.

Várható tehát, hogy a közeljövőben még inkább számolni kell majd az óvodai túljelentkezéssel, és így az elutasítottak egyre nagyobb arányával. Márpedig a jelenlegi gazdasági viszonyok, és a mindinkább szűkülő családtámogatási rendszer mellett egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyék igénybe legalább a gyermek 3 éves korától az óvodai ellátást. A gyakorlat alapján leginkább azok számíthatnak elutasításra, ahol kisebb testvér van a családban, és az anyuka otthon van vele; vagy ahol az egyik szülő munkanélküli. Bár nyilvánvaló, hogy az óvodáknak a férőhelyek hiányában valahogy szűrni kell, ám ez a szűrési rendszer igencsak megkérdőjelezhető, hiszen így a munkanélküli szülőtől az esélyt is elveszik arra, hogy állást keressen; és egy 3 éves, kortársközösségre áhítozó kisgyermeknek igen nehéz elmagyarázni, hogy társaival ellentétben ő azért nem mehet óvodába, mert kistestvére van.

Még rosszabb a helyzet Csömörön a 3 éven aluli gyermekek napközbeni intézményi ellátása terén. Mivel 10.000 alatti lakosságszámú települések esetében nem kötelező önkormányzati feladat a bölcsőde létesítése, így a település vezetői gyakran elhárítják ennek még a lehetőségét is – Bátovszki György polgármester a 2006-os önkormányzati választás előtt megtartott fórumon kifejtette, hogy addig nem kíván foglalkozni a kérdéssel, amíg a lakosságszám el nem éri a 10 ezres határt, addig pedig „vigyázzanak a gyerekekre a nagymamák”. A csömöri szülők így kizárólag magánintézményeket tudnak igénybe venni, már ha megtehetik, mivel egy magánbölcsi, családi napközi havi térítési díja a környéken 50-60 ezer forint körül van.

Meglepőnek tűnhet, hogy egy ilyen jó gazdasági lehetőségekkel bíró településen a kisgyermekek intézményi ellátása ennyire nem megoldott, az pedig különösen elgondolkodtató, hogy egy 400 milliós beruházás tervezése során nem kalkuláltak az ismert adatokkal és a várható növekedéssel. Tekintve, hogy egyetlen önkormányzat sem engedheti meg magának, hogy néhány évente új óvodát építsen, célszerű lett volna úgy megtervezni az intézményt, hogy legalább egy évtizedre megoldást nyújtson. Talán ha kevésbé látványos, monumentális, de nagyobb kapacitással bíró épületet terveztek volna 400 millióból (a jelenlegi épületben az egy óvodai férőhelyre vetített beruházási költség 2 millió forint), akkor a csömöri szülők fellélegezhetnének, és biztosítva látnák saját és gyermekeik jövőjét.